VVM

Az ősz első hónapjában két olyan rendezvényen is részt vettünk kollégáimmal, amelyek kicsit eltérnek a megszokottaktól. Szeptember 19-20. között a Debreceni Egyetemen rendeztek munkaértekezletet, Biológiai adatbázisok és adattárolás címmel, 26-án pedig a Nyíregyházi Főiskolán szerveztünk programot a Kutatók Éjszakájának keretében. Dr. Szép Tiborral mindkét esetben előadást is tartottunk.

Néhány hete megjelent a Madártávlat őszi száma, amely azóta minden bizonnyal eljutott minden tagtársunkhoz. Az MME madártani és természetvédelmi folyóiratának ebben a számában is, ahogy ez évben mindegyikben, az Egyesület 40 éves tevékenysége került előtérbe. Van benne egy cikk Mi? Hol? Mennyi? címmel, melyben négy oldalban írok arról, hogyan változtak a madárállományok és a madárszámlálók 40 év alatt.

Itt a Madárszámlálók honlapon renszeresen közzétesszük az adatbázisainkban végzett kisebb-nagyobb fejlesztésekről szóló híreket. Ezúttal két kisebb, de hasznos újítást végeztünk el. Lényegében két új menüpont került be az összes CakePHP keretrendszer alatt fejlesztett adatbázisunkba*. Mindkettő a tavaly augusztusban már megírt egységesítési törekvéseinket hivatott szolgálni. Akkor a kinézetet újítottuk meg, most pedig két haszos funkciót építettünk be mindegyikbe. 

A Hírek menüpont és oldala néhány hete debütált a MAP adatbázisban, s most már a többiben is elérhető. Lényegében annyit tesz, hogy az adott program témájába vágó híreinket gyűjti össze egy oldalon.

A másik funkciót egyszerre indítottuk el mindenhol, s a menüpont praktikus módon az Adatbázisok nevet kapta. Erre kattintva az almenüben megjelennek az elérhető adatbázisaink, így a jövőben nem kell majd az URL címeket keresgélni, ha az egyikről a másikra szeretnétek átmenni.

A címben feltett kérdés persze csak költői, mert ugyan ki ne szeretné tudni, hogy 1-2 óra múlva bőrig ázik-e, vagy be tudja-e fejezni a madárszámlálást szélcsendben, esetleg enyhe szellőben.

Ugye nem kell részleteznem, hogy mi a madárszámlálók legszeszélyesebb ellenfele? Tavaly májusban írtam is róla egy bejegyzést: Szeszélyes ellenfél – Figyeld, mielőtt terepre indulsz! >>

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s az időjárás előrejelző honlapok és mobil alkalmazások is sokat fejlődtek, de egy igazán használhatóra egészen ez év februárjáig kellett várni (szerintem).

Akkor jelent meg ugyanis a Google Play-en az Országos Meteorológiai Szolgálat által készíttetett Meteora alkalmazás, melyet minden 2.2 és újabb Android operációs rendszert futtató készülékre (okostelefon, táblagép) ingyenesen letölthettek.

Régóta érlelődött már annak a módosításnak a gondolata, amit tegnap végrehajtottunk a Vízimadár adatbázisban. Eddig 162 olyan madárfaj számlálásáról (vagy jelenlétéről / hiányáról) lehetett adatokat közölni, melyek jellemzően előfordulhatnak a vizes élőhelyeken és / vagy pusztákon, s melyket régóta számlálnak a vízimadár számlálók. Ezek között nem voltak énekesmadarak (Verébalakúak).

Mostantól a számlálások űrlapján 175 fajról lehet adatokat közölni, köztük 13 olyan énekesmadárról, melyek jellemzően vizes élőhelyeken költenek (főként nádasokban). Természetesen számlálásuk opcionális, de főként a költési időszakban történt megfigyelésük (legalább a jelenlétük / hiányuk) adatainak feltöltését szorgalmazzuk.

Frissítés:

Néhány felmérő jelezte, hogy érdemes lenne még felvenni a Vízimadár adatbázis fajlistájára két gyakori madárfajt, melyek jellemzően vizes élőhelyeken fészkelnek. Az egyik a hegyi billegető (hasonlóan a vízirigóhoz, a hegyi patakok mentén költ), a másik a függőcinege (vízpartok mentén álló fűzfákra szövi fészkét). Kérésüket megfontoltuk, s ez a két faj is felkerült a listára. Így most 15 énekesmadár van a 177 soros listán.