A MAP-ban szinte mindent lehet? De mi mindent?

A tegnapi bejegyzés végén megígértem, hogy ma újabbal jelentkezem, melyben az eddig beérkezett kérdésekre válaszolok. S közben kiderül az is, hogy a MAP-ban szinte mindent lehet.

Ha már ez a MAP próba éve, akkor próbáljátok ki, milyen MAP-ozni! Akkor is, ha az idén érthető módon még nem tudtok összeállítani egy csapatot (2-6 fő, vagy több), s így nem tudjátok bevállalni egy 10*10 km-es UTM-et teljes felmérését. Meglátjátok, nem is olyan bonyolult! ;-)

Az elmúlt hetekben szép számmal érkeztek az érdeklődő e-mail üzenetek és telefonok, s közben elindultak a MAP terepnaplók új gazdáik felé, akik kipróbálják, hogy működik mindez a gyakorlatban.

Az alábbiakban az eddig felvetődő kérdések közül szemezgetek, s válaszolom meg azokat.

De előbb még beszúrok egy rövid gondolatot arról, hogy a címben említett kérdés miért is vetődhet fel. A Madáratlasz Program terepi felméréseinek legnagyobb részét kitevő MAP bejárásokat nem olyan részletesen szabályozott protokoll és standardizált módszerek szerint végezzük, mint tesszük azt a monitoring programjaink esetében (pl. MMM, RTM). Ennek több oka is van, de a legfőbb ok, hogy a MAP keretében sokkal nagyobb területre kell kiterjednie az adatgyűjtésnek, miközben az erőforrásaink limitáltak. Másrészt a térképezés során kevésbé fontos számunkra, hogy a fészkelő állományok nagyságáról pontos számadatokkal rendelkezzünk, inkább az állományok sűrűségét szeretnénk megbecsülni a 10*10 km-es UTM négyzetekre vonatkozóan (a 2.5*2.5 km-es négyzetekben gyűjtött adatok alapján). Még fontosabb az, hogy adatokkal rendelkezzünk arról, milyen bizonyossággal költenek az egyes négyzetekben a fészkelő madárfajaink (lásd a fészkelési valószínűségeket, az FV kódokat: A) lehetséges, B) valószínű, C) biztos vagy megerősített).

S a hasonló atlasz programok keretében történő felméréseket világszerte kevésbé rigorózus szabályok mentén végzik, mint egy-egy részletesen standardizált módszerekkel működtetett monitoring programot.

Persze azért szabályok itt is vannak, mindent azért nem lehet, de sok minden megengedett.


1. Felmerült többek részéről, hogy egy 10*10 km-es UTM felmérését egyedül nem tudják bevállalni, s az idei évben már csapatot sem tudnak összerántani annak felmérésére.

Akkor ne is vegyünk részt az idén a MAP felmérésekben?

Kétféle megközelítés lehetséges:

  • Az egyik, amikor néhányan összefogtok és szervezetten, egymással egyeztetve, lehetőség szerint egy költési időszakon belül felmértek egy vagy több 10*10 km-es UTM négyzetet. Fontos kiemelni, hogy lehetőség szerint! Mégpedig azért, mert a Programismertetőben is többször találkozhatsz ezzel a kifejezéssel. S ez itt valóban az jelenti, hogy nem feltétlenül, de jó lenne, ha így történne. Ha például a 10*10-es UTM-en belül csak 14 db 2.5*2.5 km-es négyzetben sikerült egy adott évben elvégezni a munkát, akkor a maradék kettőben fejezzétek be a következő évben. Sőt, ha a 16 négyzetből „csak” 12-ben sikerül elvégezni a felméréseket, de azok jól reprezentálják a 10*10-es UTM-et (minden főbb élőhely érintve volt, s a „forró pontok” is benne vannak, pl. a főbb vizes élőhelyek, gémtelepek, ritkább fajok fészkelőhelyei stb.), akkor nem feltétlenül szükséges mind a 16 négyzetet bejárni. S a többi esetben, amikor a lehetőleg vagy lehetőség szerint kifejezésekkel találkoztok, azokat szintén így értelmezzétek! Például:
    • „A nappali bejárásokat lehetőség szerint a kora reggeli és délelőtti órákban végezd, ideális esetben szélcsendes, derült időben.” – Ha később jutsz ki egy adott négyzetbe, akkor is végezhetsz megfigyeléseket, az időpontokat (bejárás kezdete és vége) úgyis rögzíted, ezért tudni fogjuk, hogy mikor voltál ott.
    • „Lehetőség szerint hármas értéknél erősebb szélben ne végezz felméréseket!” – Ezt azért érdemes megfontolni, mert ugyan rögzíteni kell a jellemző szélerősséget (nem a legerősebb, hanem a bejárás idején nagyrészt jellemzőt!), de a szél jelentősen befolyásolja, hogy mit fogsz hallani és látni, hiszen a madarak sem annyira aktívak erősebb szélben, s a hangjukat sem fogod meghallani.
    • „Lehetőleg kerüld a nem teljes fajlista készítését (pl. nem tervezett bejárás adatainak rögzítésekor)!” – Zárójelben ott is van, hogy pl. a nem előre eltervezett bejáráskor végzett megfigyelések esetén. De akkor is elfogadható, hogy nem a teljes fajlistát rögzíted, ha csak a ritkább- vagy az adott területen korábban nem látott fajok megfigyeléseit jegyzed fel.
    • „Az adott fajok megfigyelése esetén, lehetőleg töltsd ki a megjelölt mezőt!” – Itt a terepnaplóban a „Javasolt!” megjelöléssel ellátott mezőkről van szó (általában a ritka- vagy telepesen fészkelőknél). Ha éppen nincs lehetőséged, hogy rögzítsd a helyeket és megszámláld az észlelt egyedszámot, akkor elegendő, ha az FV kódot beírod (azt viszont kötelező!).
  • A másik a „kósza” MAP-ozás, amikor nem egy 10*10 km-es UTM kisebb-nagyobb csapatban történő teljes felmérésére törekszünk, hanem például:
    • Elvégzed az MMM mintaterületeden a MAP felmérést is.
    • A lakóhelyed környékén vagy amerre éppen madarászni szoktál, ott ezután a MAP térkép és terepnapló is ott lesz veled, s abba rögzíted a megfigyelési adatokat.
    • A munkahelyed és a lakóhelyed közötti reggeli sétád közben rögzíted a látott/hallott madárfajok listáját a MAP terepnaplóba.

2. Ha egy 2.5*2.5 km-es UTM négyzetet felez a Tisza, csinálhatja-e a felmérést 2 ember?

  • Természetesen. Akár három is. :-)
  • S ez igaz a Duna által, vagy bármilyen más nehezen áthágható akadállyal kettészelt négyzetekre is (pl. autópálya, nehezen megkerülhető hegygerinc).
    • Csak előtte lehetőség szerint egyeztessetek, ha már elvállaltátok egy 10*10 km-es UTM felmérését, akkor az erőforrásaitokat jól osszátok be (ember, idő stb.).
    • Ráadásul az is lehet, mivel nem kell a négyzetekben ungot-berket bejárni, hogy az adott négyzet felének bejárása is elegendő lenne. Ha minden főbb élőhely-típust érintettek a bejárásaitok, s tudjátok, hogy a folyó másik oldalán nem fészkelnek ritka- vagy telepesen fészkelő fajok.

Ezt a négyzetet is kettészeli a Tisza, s nem tervezem, hogy úszva jutok át a túloldalra.  Talán átmegyek kenuval, de még valószínűbb, hogy az 5 km-re lévő hidat fogom választani. :-)


3. Számoljak meg minden széncinegét, erdei pintyet és mezei pacsirtát?

  • Csak akkor, ha nagyon ráérsz! ;-)
  • A gyakori fészkelő fajok esetében (a bejárások során jelentős részében csak velük találkozunk) csak a „legerősebb” FV kódot kell megadni! Tehát nem kell megszámolni őket.
  • Éppen azért végzünk MMM felméréseket is a MAP keretében, hogy a gyakori fajok állományainak nagyságára vonatkozó adatokkal is rendelkezzünk. Idézet a Programismertetőből:
    • „Az 50*50 km-es UTM négyzetekben kiválasztott 10*10 km-es UTM négyzetek közül minden ötödik esetében MMM felmérést is végezni kell,…”
    • „…a gyakori fajok állománynagyságának méréshez, amennyiben nincs rendszeresen az MMM keretében felmért négyzet az adott 10*10 km-es UTM négyzetben.”

A terepnapló azon oldalán, amelyen a széncinege adatait is rögzítjük, mindössze két faj esetén javasoljuk az egyedszámok megadását.


4. Az első MAP bejáráskor lépten-nyomon megfigyeltem éneklő fekete rigókat, ezért beírtam az A2-es FV kódot (az A2 fészkelési valószínűségi kód jelentése: Éneklő hím(ek) vagy fészkelésre utaló hang, költési időben). Majd később egy tojásos fészket is találtam. Ilyenkor mi a teendő?

  • A terepnapló kitöltési útmutatójában (a fedőlap belső oldalán) és a Programismertetőben így fogalmazunk: „Mindig az adott UTM négyzetben észlelt „legerősebb” FV kódot kell megadni, minden megfigyelt faj esetében.”
  • Tehát ilyenkor a C6-os kódot írd be, a korábban beírt A2-őt pedig húzd át!

Ezzel befejezem a mai bejegyzést, s a hétvégére szélmentes (vagy csak enyhén szellős) időjárást és kellemes MAP-ozást kívánok! ;-)

Ha még nincs terepnaplód, akkor mielőbb jelezd, hogy mennyit küldjünk, de addig is használd a letölthető adatlapot!

© MME-BirdLife Hungary »