Adataim exportálása a MAP adatbázisból

A mai naptól egy újabb hasznos funkció érhető el a MAP adatbázisban. A menüben az Adatok / Adataim exportálása almenüpontban keressétek! Gondolom, sokat nem kell magyarázni, hogy mire való ez!? A menüpontra kattintva elérhető új oldalon részletes útmutatót is olvashattok, hogy miket exportálhattok, s azokból milyen úton-módon rakhatjátok össze saját adataitokból az offline is használható saját MAP adatbázisotokat. (Természetesen csak belépés után elérhető.)

 

Milyen szoftverekkel tudod a CSV formátumot megnyitni?

A CSV egy általánosan használható fájlformátum a táblázatos adatok "hordozására", amelyet a legtöbb táblázatkezelő vagy adatbázis kezelő szoftverrel meg tudsz nyitni. A sokak által használt Microsoft Excel táblázatkezelő vagy az Access adatbázis kezelő is ezek közé tartozik. Előbbivel történő használathoz ezt a cikket ajánljuk. >>

Ha ingyenesen letölthető táblázatkezelőt szeretnél, akkor ajánljuk a LibreOffice használatát. >>

 

Az egyes táblázatok tartalma:

  • MAP alap: ebben a táblában az egyes űrlapjaid "fejléc" adatai találhatóak, ami megfelel a MAP adatbázis Saját adataim oldalán látható táblázat soraiban lévő adatoknak.
  • Felmért fajok: a felmért és megfigyelt fajok (teljes fajlista rögzítése esetén a 0-ás FV kódú fajok is) listája, FV kódokkal és a többi mezővel, ami a MAP adatbázisban a Saját adataim oldalon a táblázatban a  ikonra kattintva lenyílik, s ott is Felmért fajok névvel illetjük ezt az ikont. 
  • Részletek: azok az adatok vannak ebben a táblában, amelyeket valamelyik űrlapon a Részletek részben mentettél az egyes fajokhoz (koordinátákkal megadott helyek, MVP kódok stb.), s ezeket is megtalálhatod a a MAP adatbázis Saját adataim oldalán, ha egy-egy fajnál rákattintasz a sor végén, a Részletek mezőben látható  ikonra.

 

A három táblázat összekapcsolása:

Ahhoz, hogy az adataidat hasonlóan tudd megjeleníteni, mint a MAP adatbázisban, össze kell kapcsolnod a három táblázatot.

Ehhez használhatsz pl. Microsoft Access adatbázis kezelőt. 

Példa a MAP adatbázisban egy fajlista adatainak részletekig történő megtekintésére. Jelen esetben egy 2015. június 19-én történt felmérés során megfigyelt barna rétihéják két fészkelőhelyének részletekig láthatóak az adatai. (A képre kattintva az teljes méretben is megtekinthető.)

 

Ha az egyes táblázatokat beimportáltad az Access adatbázis kezelőbe, akkor létre kell hoznod a táblák közötti kapcsolatokat.

Minden táblában az ID mező legyen a kulcsmező (tehát te válaszd ki az importáláskor a kulcsmezőket, ne bízd a szoftverre).

A mapalap_export_ kezdetű táblához a felmertfajok_export_ kezdetű táblát kapcsold, annak "MAP alap ID" mezőjével (egy-a-többhöz kapcsolattal), majd a  felmertfajok_export_ kezdetű táblához a reszletek_export_ nevű táblát, annak "Felmért fajok ID" mezőjével (szintén egy-a-többhöz kapcsolattal).

A táblák kapcsolatai a Microsoft Access adatbázis kezelő Kapcsolatok oldalán.

 

Ha a táblák kapcsolását megfelelően végezted el, akkor szinte ugyanúgy tudod nézegetni az adataidat, mint a MAP adatbázisban.

Viszont sokkal több mindent tudsz velük kezdeni, hiszen az adatbázis kezelő mindenféle eszközt biztosít ehhez (pl. összetett lekérdezéseket tervezhetsz, s az így összeállított eredmény táblázatok exportálhatod, majd elemezheted kedved szerint vagy akár GIS szoftverekkel is meghívhatod ezeket a táblázatokat, s a MAP adatbázisból szintén letölthető UTM rétegekkel összekapcsolva szuper kis térképi ábrázolásokat is készíthetsz stb.)

A fentebbi példában még a MAP adatbázisban látható adatok (barna rétihéják részletekig lenyitott adatai) itt már az  exportált táblákból a Microsoft Access adatbázisban összekapcsolt formában láthatóak. (A képre kattintva az teljes méretben is megtekinthető.)

 

Néhány további apróbb tanács, amire érdemes odafigyelni:

  • Figyelj, hogy a táblázatkezelő, amivel megnyitod a CSV fájlokat, milyen karakter kódolásban készül megnyitni a tábláidat! Az Unicode (UTF-8) a megfelelő.
  • Ha biztosra akarsz menni, s az Access-ben megfelelő karaktereket szeretnél látni, akkor az ékezetes mezőneveket cseréld ki ékezetek nélkülire, vagy a LibreOffice Calc nevű táblázat-kezelőjével nyisd meg a CSV-t (Unicode UTF-8), majd mentsd el XLSX formátumba (az Excel újabb formátuma), s azokat importáld az Access-be. ;-)
  • Mivel a legtöbb szoftver a mezők elválasztásához automatikusan a pontoszvesszőt ajánlja fel, ezért az exportált táblákban mi is azt állítottuk be mező elválasztónak.
  • Amikor egy adatbázis kezelőben importálod a felmertfajok_export_ kezdetű táblát, akkor figyelj oda, hogy az "FV kód" mezőt szöveg típusra állítsd be (a sok 0 érték miatt az adatbázis kezelők hajlamosak lennének dupla számformátumra állítani, ha rájuk hagynánk a beállítást). Az adatbázis kezelők a többi mező esetében általában megfelelő típust állítanak be, ha automatikusan rájuk hagyjuk a döntést.
© MME-BirdLife Hungary »