Berki verebek itt is, ott is...

Mivel az elmúlt héten szabadságon voltam, s a tengerparton és a sivatagban madarásztam*, ezért nem jelentkeztem újabb MAP-ozós hírrel. Ezt a rövid bejegyzést is csak azért írtam, mert valami összeköti a rövid észak-afrikai utamat és a hazai történéseket. Ugyanis éppen a berki verebek (Passer hispaniolensis) által sűrűn lakott területen voltam, s mit ad Isten, azon a napon**, amikor éjjel hazaérkeztem, egy bácsborsódi gólyafészek alatt Tamás Ádámék egy költő párt találtak. Hazánkban először figyelték meg ezt a fajt, s már sokan várták évek óta, hiszen a szomszédos déli országok határmenti részein már költenek itt-ott.

Szóval már nem kell messzire utazni, ha ezt a szép kis verebet szeretnénk látni. Valószínűleg nem ez lesz az egyetlen pár, s a következő években több is előkerül majd a déli országrészekben.

*Tunéziában nyaraltunk, s valójában nem is madarászni mentünk, de természetesen, azért amerre csak jártunk, ott az utunkba kerülő madarakat is megfigyeltem. Néhányról még fotót is tudtam fészíteni. :-)

**Még mondja valaki, hogy a péntek 13. szerencsétlen nap! A repülőgépünk sem zuhant le, s megvan az első hazai fészkelő berki veréb pár. :-)

A berki verebek mindenhol ott voltak. Ha MAP felmérést végeztem volna, akkor a párzások megfigyelése egy B3 (bal felső kép), a frissen kirepült fiókák C3 kódot értek volna (a bal alsó képen éppen egy hibiszkusz virág ki nem nyílt bimbójából falatozik), de fészekben is láttam fiókákat (C7 FV kód). S még a reggelinket is rendszeresen együtt fogyasztottuk. :-)

Ahogy nálunk a házi verebek, Tunéziában a berki verebek költenek minden lehetséges zugban. A trafókban, klímaberendezések mögött, s természetesen a pálmák zöld ágai alatti zugokban is. Utóbbi esetében gyakran telepekben, ahogy nálunk a gólyafészkek alatt a mi verebeink.

Így néz ki Tunézia UTM négyzeteinek hálója (zöld: 50*50 km, piros: 10*10 km). A legtöbbet az áttekintő térkép melletti négy 10*10-es négyzetben madarásztam. A jobb alsó négyzet nagyobbik része már Algériában van.

A homoksivatagban barnanyakú hollókkal (bal felső kép), az oázisokban szaharai sármányokkal (jobb alsó kép), El Djem római amfiteátrumában a sok száz fészkelő halvány sarlósfecskével (jobb felső kép), a tengerparti ligetekben pedig a pálmagerlékkel (bal alsó kép) is találkoztam.

Kedvenceim mégis a kucsmás poszáták voltak, pedig velük az európai mediterrán országokban is többfelé találkozhatunk. De viselkedésük megfigyelése (pl. ahogy a macskákra riasztottak vagy a frissen kirepült fiatalokat etették) igazán érdekes volt egy közép-európai madarásznak. :-)

Persze az itthon is jól ismert gyakori madaraink közül is számos fajjal találkoztam. S a településeken ott is a macskák vadásznak rájuk. A képen látható cicus éppen kucsmás poszátákat próbált elkapni. Szerencsére sikertelenül! :-)

 

További fotók itt érhetők el. >>

Ha már a hárommal fentebbi képen említésre kerültek El Djem halvány sarlósfecskéi, akkor érdemes belenézni az alábbi videóba is, hiszen nálunk ilyen tömegben nem láthatunk sarlósfecskéket fészkelőhelyen. Már a fiókákat etették, s látható a felvételeken (a videó második felében), hogy milyen szűk résekben költenek. A fiókák egyes fészkekben még nemrég kelhettek ki, mert találtunk friss kelésre utaló tojáshéjat is.

A fenti videón a római kor egyik legnagyobb és kiváló állapotban megmaradt amfiteátruma látható, melynek építőkövei közötti résekben több száz halvány sarlósfecske pár költhet (lehet akár ezer is). A felvételeket mobiltelefonnal készítettem, ezért a minősége koránt sem tökéletes.

jordan shoes for sale outlet online

Hozzászólások

Közben ma újabb, hazánkban eddig nem költő madárfajt figyeltek meg fiókáival. Mégpedig kis bukókat Tiszaalpáron, a Holt-Tiszán. Link a birding.hu oldalán ehhez az adathoz >>

© MME-BirdLife Hungary »