Érkezők és távozók - 2019. március végéig

45 vonuló madárfajra vonatkozóan egy gyors áttekintés olvasható ebben a cikkben, a MAP adatbázisba feltöltött megfigyelési adatok alapján, az ott összeállítható és megtekinthető grafikonok felhasználásával, a címben említett témában. Azaz, hogy március végéig mi történt a melegebb déli vidékekről hazánkba megérkező-, ill. a nálunk telelő, de északabbra költő madárfajok állományaival. Késtek vagy hamarabb érkeztek dél felől? Itt vannak még vagy már elindultak északnak?

A madarászok régóta érdeklődve figyelik, hogy a vonuló madarak tavasszal mikor érkeznek meg azokra a költőhelyekre, ahol ők a megfigyeléseiket végzik. Sokan évről évre feljegyezték, hogy mikor figyelték meg az első fecskéket, gólyákat vagy hallották az első fülemülét énekelni. Több mint 100 éve már a magyar megfigyelők is rendszeresen gyűjtötték a tavaszi érkezők első megfigyeléseit, amit aztán évente összegeztek az Aquila-ban. Teszik ezt ma is sokan, de a megérkezések dinamikájáról az első érkezők adatai nem sokat mondanak. Persze 100 év alatt sokat fejlődtek a madármegfigyelési adatok gyűjtésének és feldolgozásának módszerei, de egészen az elmúlt évekig nem volt a kezünkben olyan eszköz, amely csaknem valós időben képes mindezekről érdemi információt szolgáltatni.

Hazánkban ma már a MAP adatbázis képes hétről-hétre átfogó képet nyújtani az érkezések és távozások országos viszonyairól, azok időbeli lefutásáról.

Már több mint három és fél éve adtunk hírt arról, hogy új, interaktív grafikonokat és térképeket készítő alkalmazást élesítettünk a MAP adatbázisban, amelyeken a madárfajok előfordulási gyakoriságai tanulmányozhatóak, hetenkénti felbontásban.

Akkoriban az egy olyan újszerű alkalmazás volt, ami korábban nem elérhető képet festett többek között az érkezések és távozások dinamikájáról is. Viszont azt a funkciót még nem tudta betölteni, hogy a korábbi évek adataihoz viszonyítva tudjon gyors választ adni az égető kérdésre: az idén hamarabb vagy később érkeztek / távoztak vonuló madaraink?

Ehhez ugyanis kellett a Madáratlasz Program 5 éve, azaz sok-sok olyan ún. teljes fajlistás megfigyelési adatsor, amelyek nélkül nem lehet hetenkénti bontásban megbízhatóan megbecsülni egy-egy faj gyakoriságát. Az elmúlt években számos cikkben írtam arról, hogy miért is fontosak a teljes fajlistás adatsorok, így ezt már nem taglalnám*. Többször volt szó a "gyakorisági grafikonos térkép" alapján a vonuló fajokról is, pl. itt: Korai távozók és rejtőzködők >> , sőt időnként az előző évekhez is hasonlítgattuk az érkezések / távozások helyzetét (volt-e csúszás?), ami még az MMM felmérések időszakára is hatással volt: +1 hét - Tovább tartanak az MMM számlálási időszakai! >>
De ez még nem az volt, amire vágytunk, ezzel csak fapados módon tudtuk megválaszolni a fentebb említett égető kérdést.

Nos, ezen változtat az újabb grafikonos-térkép, ami tavaly ősz óta elérhető, de a MAP & MMM Facebook csoporton kívül nem nagyon promótáltunk eddig. Ez az alkalmazás csak és kizárólag a teljes fajlistás adatokkal dolgozik, s egy kiválasztott év és az előző 4 év átlagának frekvenciáit jeleníti meg hetenkénti felbontásban (a másik frekvencia grafikonos-térképenen az alkalmi megfigyeléseket is meg lehet jeleníteni, ami a ritkább fajok esetében hasznos lehet).
Így már folyamatosan figyelhetjük, hogy a gyakoribb madárfajok milyen ütemben érkeznek és távoznak az előző évekhez képest.

*Az újabb grafikonos-térkép alatti útmutatóban is szóba kerül a teljes fajlisták fontossága.


Ez a GIF animáció mutatja, hogy a [Fajok előfordulási gyakorisága] menüpontból elérhető
oldal tetején két nagy zöld gomb található, amelyekkel váltani lehet a két grafikonos-térkép
alkalmazás között. A jobb oldali az új eszközünk, ami tehát mindig egy adott év heti
frekvenciáit mutatja az utolsó befejeződött hétig (piros vonal), valamint az előző 4 év heti
frekvenciáinak átlagát (kék vonal). Ha a kettőt együtt látjuk, akkor máris könnyebb
megválaszolni azt a bizonyos égető kérdést: 
hamarabb vagy később
érkeztek / távoztak vonuló madaraink?


Érkezők

Korai érkezők, részben áttelelők

Ezek a fajok általában a mediterrán régióban telelnek, ill. időnként az állományuk egy része át is telel hazánkban. Így gyakran már februárban találkozunk megérkezőkkel, sőt az áttelelők miatt akár januárban is, s ez jól látszik a grafikonjaikon is. Idei érkezésük ránézésre az előző évekhez képest átlagosnak mondható, nagyrészt időben, jelentősebb csúszások nélkül. A bíbic esetében beszúrtam a 2018. évi grafikont is, amelyen jól látható, hogy a tavaly február végi lehűlés (recsegtek a mínuszok) igencsak megakasztotta a megérkezésüket, hasonlóan más korai érkezőhöz. Nézzétek meg az adatbázisban!

 

Márciusban érkezők és szállingózók

Ezek a fajok jellemzően márciusban érkeznek nagy számban, ill. egy részük március végén kezd el haza szállingózni. Részben szintén a Mediterráneumban telelnek, de egy részük Afrika távolabbi vidékein, a Szaharától délre telel. Ránézésre ezeknél a fajoknál sem mutatkozik jelentős csúszás, bár a cserregő nádiposzáták frekvenciája egy héttel hamarabb kezdett el meredeken emelkedni, s a fehér gólyák is belehúztak március utolsó hetében. Ha valakinek feltűnik, hogy a búbosbankának volt előfordulása a 4. héten, azaz január végén, az ne csodálkozzon, nem hiba a rendszerben, a Dél-Alföldön történt, ami már-már mediterrán. :-)

 

 

Kései vándorok - áprilisban és májusban érkezők

Rájuk kell még várnunk, s ez látszik is a piros vonalakon, melyek március végéig a nullán futottak vagy erősen annak környékén jártak. De április 8-án reggel, amikor túl leszünk április első hetén, már némelyik elkezd enyhén vagy akár meredeken emelkedni, persze nem a gyurgyalag, a tövisszúró gébics vagy a szürke légykapó grafikonján, hiszen ők még hetekkel később kezdenek el szállingózni.

Azt hiszem izgalommal várjuk, hogy a korábbi évekhez képest, hogyan alakul a hosszútávú vonulóink idei megérkezése!


Távozók

A nálunk nagyrészt csak telelő vagy éppen az itt telelő állományaikhoz mérten kisebb számban fészkelő fajok esetében két dolog szembetűnő: 1. egyesek a korábbi évekhez képest jelentősen kevesebb helyen fordultak elő ezen a télen (a jellemzően inváziós telelők: fenyőrigó, fenyőpinty, süvöltő), 2. mintha egy-két héttel hamarabb indultak volna el hazánkból, északi vagy hegyvidéki költőhelyeikre. Persze ez nem mindegyikre igaz.

© MME-BirdLife Hungary »