Fészkelt vagy sem? - Kapd elő a régi terepnaplókat, Excel táblázatokat és az agyad mélyén megbúvó adatokat is!

Vége a nyárnak, így a legtöbb madárfaj költési időszakának is. Sokan ilyenkor összegzik a fészkelő madárfajokról gyűjtött adataikat. Most arra kérünk mindenkit, aki az elmúlt évekből vagy akár évtizedekből rendelkezik adatokkal, hogy segítse munkánkat, s a következő két hétben töltse fel a korábbi évek adatait az RTM adatbázisba!

Minden, a fészkelő állományokra vonatkozó adat fontos lehet! Kérjük, hogy ezt a cikket olvasd végig és oszd meg mindenkivel, akit érinthet!*

Az RTM adatbázisba 2013. szeptember 20-ig adatokat feltöltők között 50 ajándékot sorsolunk ki, a cikk végén említett rendezvényen!**

* Az MME levelező listáira és felmérőinknek mi megküldjük a hírt erről a cikkről.

** A sorsoláson azok vesznek részt, akik legalább 300 adatrekordot feltöltenek (1 adatrekord: egy madárfaj, egy UTM négyzetben, egy évben fészkelt vagy sem (fészkelési valószínűség), esetleg még a párok számának megadása). Többféle ajándék közül lehet majd választani. Az egyik ahhoz hasonló 4GB-os logózott és feliratozott pendrive, mint amit az MMM felmérők ajándékcsomagjaiban adtunk (persze más szöveggel és logózással), valamint az eddig elkészült "év madara" pólók közül is lehet majd választani. Ezeket a Facebook oldalunkon meg lehet tekinteni. >>

Sokan tudják, de talán még többen nem, hogy 2013 végéig kell az EU tagállamoknak a Madárvédelmi Irányelv 12. cikke szerinti jelentésüket elkészíteni (röviden: Madárvédelmi Jelentés)***, s ezzel párhuzamosan zajlik a „Birds in Europe 3” projekt, melynek eredményeként újra megjelenik, 1994 és 2004 után immáron harmadik alkalommal, az európai madárállományok helyzetét bemutató könyv.

*** A Madárvédelmi Jelentésben minden EU tagországnak részletes adatokkal kell szolgálnia a területén élő madárfajok helyzetéről (állománynagyság, rövid- és hosszú távú trendek, elterjedés és annak változásai, védelmi helyzet, természetvédelmi akciók stb.). Az ehhez szükséges hazai adatok összegyűjtését, feldolgozását és elemzéseit az MME Monitoring Központja végzi és koordinálja.

A fészkelő, telelő és átvonuló madár állományokról gyűjtött adatok egységes formátumban történő feldolgozása elengedhetetlen a munka elvégzéséhez. A legnagyobb feladat az adatok összegyűjtése és feldolgozása a költőállományokról, hiszen a jelentés 204 fészkelő madárfajunkat érinti, s az előző 32 évből (1980-2012) korábban még nem történt egységes formában hasonló adatgyűjtés. Így minden elérhető forrásból (legyen az RTM felmérés, mintavételen alapuló felmérés (pl. MMM), szakértői becslés vagy szakirodalmakban megjelent adat) próbáltuk összegyűjteni a fészkelő állományokra vonatkozó adatokat. Ebben a munkában, az MME különböző adatbázisain (MMM, RTM, VVM, ODÚ stb.) kívül, a legnagyobb részt a Nemzeti Park Igazgatóságok adatainak egységes formában történő feldolgozása adja, de ezen kívül is minden más forrást próbáltunk elérni.

Ezen hosszú bevezető után térjünk a tárgyra. A fészkelő állományokról gyűjtött adatok egységes formában történő feldolgozására az online elérhető RTM adatbázist használjuk, ami 2011-ben eredeti rendeltetése szerint az RTM program (Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja) keretében gyűjtött adatok fogadására készült, de 2012 végén átalakítottuk, s ez év elejétől már nemcsak az RTM, hanem minden olyan felmérés adatait képes fogadni, melyeknek eredményei alapján meghatározható a vizsgált területeken a fészkelő madarak állománya. Sőt, nem kizárólag célzott felmérések eredményeit, hanem a jól ismert és rendszeresen bejárt területekről az ott költő fajok fészkelési valószínűségét és/vagy a párok számának becslését is feltölthetik, legyen az szakértői becslés vagy szakirodalmi adat.

Az RTM adatbázisba lényegében a fészkelésekről szóló összesítéseket töltünk fel.

Milyen összesítéseket? - Melyek tartalmazzák egy adott 2,5*2,5 km-es UTM négyzetről, hogy egy adott évében a vizsgált madárfaj milyen valószínűséggel költött ott (ha biztosan nem költött az is fontos adat!), s az esetek jelentős részében a fészkelő párok számát is megállapítjuk vagy megbecsüljük.

Jelenleg 3 millió 416 ezer 881 adatrekord található az adatbázisban (ebből 3 329 131 N, 87 750 pedig A, B vagy C fészkelési valószínűségi kóddal). Persze ez néhány nap múlva már jelentősen megváltozik, hiszen szépen sorban emeljük be az adatbázisba a különböző offline adatbázisaink, az NPI-k és MME Helyi Csoportok „RTM formátumba” alakított adatait, s remélhetőleg egyre több felhasználó tölti majd fel saját, korábban még fel nem töltött adatait is.

Hogyan tudsz közreműködni? Próbáld az alábbiak szerint!

1. Gondold végig, hogy mely területekről, időszakokból és fajokról lehetnek olyan fészkelésekre vonatkozó adataid (terepnaplóidban, Excel táblázatokban vagy a fejedben), melyeket nem küldtél meg korábban nekünk. Ezeket gyűjtsd magad köré, s lépj tovább a következő pontra!

2. Ha korábban még nem regisztráltál egyik adatbázisunkban sem, akkor regisztrálj az RTM adatbázisban (a regisztráció után egy napon belül mi hozzáadjuk a felhasználói adataidhoz a „Felmérő azonosítódat” ****). Ha már túl vagy ezen, akkor lépj be és nézd meg, hogy eddig milyen adatok kerültek be tőled az adatbázisba!***** Ezeket táblázatos formában a „Fészkelési adatok / Saját adataim”, térképen pedig a „Térképek / Saját adataim térképen” menüpont alatt éred el. Esetleg nézd meg azt is, hogy az „Összesítő térkép” mit tud mondani az általad ismert területekről, évekről és fajokról.

**** Csak olyan adatközlő (felmérő) adatait lehet feltölteni az adatbázisba, aki szerepel az MME Monitoring Központ "Felmérő adatbázisában", s rendelkezik "Felmérő azonosítóval". Általában minden olyan felmérőnek van ilyen azonosítója, aki az elmúlt évtizedekben küldött nekünk adatokat. Ha nem rendelkezel ilyen azonosítóval (az adatfeltöltő űrlapon a neved beírásakor az nem jelenik meg a listában), de szeretnéd feltölteni adataidat, akkor jelezd ezt a monitoring@mme.hu e-mail címen (név, lakcím (legalább település), e-mail cím közlésével)!

***** Meg fogsz lepődni, mert az RTM adatbázis a regisztrált adatközlőinket (felmérőinket) a „felmérő azonosító” általunk történő megadása és a belépésed után felismeri, s minden olyan adatodat láthatsz a saját adatok táblázatában és a térképen, melyek esetében te voltál az adatközlő (felmérő), s nemcsak azokat, melyeket te magad töltöttél fel. Ezeket az adatokat csak te láthatod ilyen felbontásban (az adatbázis adminisztrátori jogosultsággal rendelkező felhasználóin kívül).

3. Ha úgy látod, hogy vannak még olyan adataid, melyeket feltölthetnél, akkor már el is kezdheted! Különösen fontos, hogy a ritka- és a telepesen fészkelő madárfajok állományairól minél több adat kerüljön fel az RTM adatbázisba******.  S ne feledd, minden egyes adat fontos lehet! Az első adatfeltöltés előtt és közben érdemes tanulmányozni az útmutatókat és megnézheted a következő videót is.

****** A gyakori fészkelő madárfajokkal kapcsolatosan a legtöbb elemzéshez az MMM felmérések adatbázisát fogjuk használni, ezért az RTM adatbázisban jelenleg is, s valószínűleg később is a ritka- és telepesen fészkelő fajok adatai lesznek a meghatározóak.

A fontos részletek csak teljes képernyőn nézve láthatóak, s feliratokkal (kommentárokkal) együtt kell megtekinteni ahhoz, hogy minden fontos információ értelmezhető legyen!

4. Ha vannak olyan adataid, melyeket saját magadnak már feldolgoztál valamilyen formában (pl. egy Excel táblázatban), s nagyon sok adatot tartalmaz, amit nincs időd feltölteni az adatbázisunkba vagy ritkán tudsz internetre kapcsolódni, akkor két módon segítheted munkánkak.

• Az első esetben arra kérünk, hogy alakítsd át és emeld be az adataidat az RTM adatbázisnak megfelelő formátumú Excel táblázatba: RTM fészkelés összesítő adattábla (.xls) >> Ha ezt kitöltöd és megküldöd a monitoring@mme.hu címre, akkor egy gyors adatellenőrzés után mi be tudjuk emelni az adatbázisba.
• Ha az előző pontban vázolt lehetőségre nincs időd, akkor küldd meg az adataidat a nálad meglévő formában, mi átalakítjuk és feltöltjük az adatbázisba. Persze utána majd megkérünk rá, hogy a feltöltött adatokat ellenőrizd, s jelezd, ha valami hibát észlelsz.

5. Azon kívül, hogy feltöltöd vagy megküldöd adataidat, sokat segíthetsz azzal is, ha minden olyan ismerősöddel megosztod ezt a cikket, akik rendelkezhetnek adatokkal, s akik valószínűleg más forrásból nem értesülnének erről.

6. A lentiekben néhány tippet és példát is olvashatsz, melyeket érdemes még elolvasni! ;-)

Néhány tipp a feltöltéshez!

• Nincsenek már feltölthető adataid, mert mindet megküldted már nekünk vagy mindet feltöltötted te magad? Biztosan meg tudod még adni, hogy abban az UTM négyzetben vagy néhány négyzetben, ahol élsz, s nap mint nap megfordulsz, mely fajok költöttek az elmúlt néhány évben, s melyek nem. Nem végeztél ugyan célzott felméréseket, nem tudod megmondani, hány pár költött ebből vagy abból, de szakértői becslésként tucatnyi vagy akár több fajról is nyilatkozni tudsz (akár gyakoriakról is), s legalább a fészkelés valószínűségét meg tudod mondani (Fő kategóriák, melyekről bővebben olvashatsz az adatbázis útmutatóiban: N - A fajnak biztosan nem volt fészkelése; A - Lehetséges fészkelés; B - Valószínű fészkelés; C - Biztos fészkelés.).
• Egy-egy fajról nagyobb területre vonatkozóan is rendelkezel adatokkal és tudod, hogy egy faj nem költött a tágabb környezetedben, mert vagy nincsenek számára fészkelésre alkalmas élőhelyek vagy nem is fordul elő az adott országrészben. Ha ebben biztos vagy, mert jól ismered a fajt és az érintett területeket, akkor töltsd fel ezeket a „nulla adatokat” is, mint szakértői becslésedet!

Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki az elmúlt évtizedekben felméréseket végzett és megküldte adatait, s előre is mindazoknak, akik feltöltik majd adataikat adatbázisunkba!

Ha az idei nagy munka végére érünk, akkor arról a tél folyamán mindenképpen beszámolunk, s egy országos rendezvény keretében bemutatjuk az eredményeket. Természetesen oda is várunk majd minden felmérőt, adatközlőt és adatokat feltöltőt!

A rendezvény időpontjáról és részleteiről hírt adunk majd itt és minden más csatornán.

Nike Paul George PG1