Fotózz szitakötőket! Elindítottuk a Természetfigyelő adatbázist

Természetfigyelő azoknak a természetjáróknak szeretne on-line platformot biztosítani, akik fotóikat és megfigyelési adataikat egy adatbázisban szeretnék nyilvántartani és megosztani másokkal, miközben ezzel a természetvédelem és a tudomány számára is hasznos adatokkal szolgálnak.

Elsőként a szitakötők lesz az a rovarcsoport, amelynek fotóit és adatait gyűjtjük. Tehát a rendszert ezen az állatcsoporton keresztül fogjuk tesztelni, s a további fejlesztések irányait ezen tapasztalatok alapján fogjuk meghatározni.

A dolog egyszerű: ha sétád során lefotóztál egy szitakötőt, akkor a képeket  néhány fontosabb infóval  töltsd fel a Természetfigyelő adatbázisba. Ha a fajt nem tudtad meghatározni, az itt nem okoz gondot, mert lesz aki helyetted megteszi ezt! Hogyan? – erről is olvashatsz a cikk további részében.


Természetesen a saját adataimat belépés után elérhetem a Természetfigyelő adatbázisban.

 

Az MME megalakulása óta, immár 45 éve gyűjti a madarak előfordulásával és állományaival kapcsolatos adatokat. A Monitoring Központ a '90-es évek elején kezdte meg működését, s ezen időszak alatt több országos állományfelmérő- és monitoring programot indított el, melyek sikeres működését elsősorban a felmérőmunkába bekapcsolódó jelentős számú önkéntesnek köszönhetjük.

1993-ban megalakult Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályunk, s ezzel párhuzamosan az adatgyűjtés is megindult ezen két állatcsoportra vonatkozóan, majd 2012-ben újabb szakosztály alakult (Emlősvédelmi Szakosztály), ami szintén folytat monitoring tevékenységet.

A munkát a fent említett állatcsoportokra vonatkozóan nagy mértékben elősegíti, hogy 2005 óta több tematikus on-line adatgyűjtő portált indítottunk el, amelyek nem csak az adatok feltöltésére, hanem az eredmények gyors és látványos bemutatására is lehetőséget adnak.

Talán kevesen tudják, de egyesületünknek volt egy Nappali lepke- és Szitakötő-védelmi Szakosztálya is, ami ugyan régóta inaktív, de a tagság igényei szerint akár újra aktivizálódhat, amihez a Természetfigyelő megléte is hozzájárulhat.

Az adatbázis elindítása természetesen nem előzmények nélküli, hiszen a Madártávlat magazin 2017/2. számának 12-16. oldalán olvasható cikkben a szerző – Farkas Sándor, aki egyben Természetfigyelő szitakötős adatainak szakmai koordinátora – már írt az akkor még fejlesztés álló rendszerről. Érdemes felidézni az ott leírtakat: Ismerjük meg szitakötőinket! >>

Önkénteseink terepi munkájuk során általában fényképezőgépet is használnak, amivel egyrészt dokumentálják az adott felmérés alanyait (fajokat és élőhelyeiket), másrészt gyakran megörökítenek minden más számukra érdekes természeti jelenséget, gombákat, növényeket, rovarokat stb., köztük biztosan sok esetben szitakötőket is. Tehát már önmagában az a sok száz madármegfigyelő, kétéltű- és hüllőkedvelő megfigyelőnk is jelentős mennyiségű fotóval, s egyúttal adattal szolgálhat a Természetfigyelő adatbázis számára, akik jelenleg az MME többi on-line rendszereibe töltenek fel nap mint nap adatokat kétéltűekről, hüllőkről vagy madarakról.


Az Áttekintő térképen - a MAP adatbázishoz hasonlóan - itt is megtekinthetőek a feltöltött
adatok, akár fajokra bontva is, bármely időszakra vonatkozóan.

 

Már hetek óta láthatunk szitakötőket, ezért útjára bocsátjuk a Természetfigyelőt, ami két dologban jelentősen különbözik minden korábbi adatbázisunktól. 

  1. ​Szinte minden korábbi adatbázisunk valamilyen felméréshez kapcsolódik, amelyekben olyan önkéntesek vehetnek rész, akik az adott élőlénycsoportot már jól ismerik, a terepen a fajokat magabiztosan felismerik. Ez itt nem követelmény, mert minden olyan élőlénycsoport esetében, ami a jövőben bekerül a Természetfigyelőbe, lesz egy vagy több szakmai koordinátor, akik az érintett csoport kiváló ismerői, s a feltöltött fotók alapján elvégzik majd a határozást, ha a fotó feltöltője nem tudta meghatározni a megörökített egyedet.
  2. Más adatbázisainkban a fotók feltöltése opcionális, itt pedig a fotókra alapozzuk az adatgyűjtést. Mondhatjuk azt is, hogy itt éppen fordított a felállás, mint amikor egy madármonitoring program felmérésekor a megadott protokoll alapján végzünk számlálásokat és mellékesen fotókat is készítünk a madarakról és élőhelyeikről. Jelen esetben a fotókra alapozva gyűjtünk adatokat, sok esetben nem ismerve az érintett csoport fajait. Azaz, ha nincs fotó, akkor nincs adat sem.

Hogyan lesz a fotóból adat a Természetfigyelő adatbázisban?

Talán a legszemléletesebb, ha egy valós példán keresztül mutatom be, hogyan is született a lentebbi két fotó, s azok alapján az adat.

Röviden: Április 27-én Lónya mellett a Tisza közelében lefotóztam egy szitakötőt, meghatároztam a Határozzunk szitakötőket! oldalon, majd feltöltöttem a fotókat a Természetfigyelő adatbázisba.

Részletesen:

  • Április 27-én a Madáratlasz Program (MAP) keretében végeztünk felméréseket Lónya mellett, s a Tisza egyik holtága közelében számos helyen repültek sárga és lapos potrohú szitakötők.
  • Két példányt két különböző helyen sikerült lefotóznom, ügyeltem arra, hogy több irányból és megfelelően éles képek készüljenek.
  • Természetesen rögzítettem a fotók készítésének pontos koordinátáit.
  • Este letölöttem a fotókat, majd a Határozzunk szitakötőket! oldalon gyorsan meghatároztam, hogy melyik faj egyedeit sikerült megörökítenem. Arra jutottam, hogy laposhasú acsáról van szó.
  • Ezután a képeket és az adatokat feltöltöttem a Természetfigyelő adatbázisba.
  • Ha nem jól határoztam meg, akkor a feltöltött fotók alapján a koordinátor (Farkas Sándor) majd helyesbítéssel él, s a rendszeren belül működő Üzenetváltás funkcióval jelez is nekem.
  • Így egyre több és több tapasztalatot szerzek, s a jövőben biztosabban azonosítom majd a szitakötőket is.

Ugye egyszerű? Próbáld ki! Keresd meg a 2018. év rovarát és próbáld megörökíteni. Persze ne felejtsd el, hogy már feltöltheted a Természetfigyelőbe is! ;-)



Két fotó, azok közül, amelyek a fenti példában szerepeltek.

 

Az adatbázis nyitólapján olvasható bevezető tömören összefoglalja a főbb információkat: 

"Az MME Természetfigyelő adatbázisa jelenleg egy fejlesztés és tesztelés alatt álló rendszer, amiről az alábbiakat érdemes tudni:

  • Természetfigyelő azoknak a természetjáróknak szeretne on-line platformot biztosítani, akik fotóikat és megfigyelési adataikat egy adatbázisban szeretnék nyilvántartani és megosztani másokkal, miközben ezzel a természetvédelem és a tudomány számára is hasznos adatokkal szolgálnak.
  • Első lépésként a szitakötők az a rovarcsoport, amelynek fotóit és adatait gyűjtjük. Tehát a rendszert ezen az állatcsoporton keresztül fogjuk tesztelni, s a további fejlesztések irányait ezen tapasztalatok alapján fogjuk meghatározni.
  • A szitakötő fotók és adatok gyűjtéséhez kapcsolódóan elérhető egy határozó is: Határozzunk szitakötőket! >>
  • Hosszú távon egyre több olyan élőlénycsoportra (növények és állatok) szeretnénk majd kiterjeszteni az adatgyűjtést, amelyeket jellemzően sokan megörökítenek fotókon a természetben töltött idejük alatt.
  • A madarak adatait nem fogjuk itt gyűjteni, hiszen arra már régóta elérhető a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisa.
  • Kérjük, hogy az adatbázissal kapcsolatban felmerülő problémákkal és kérdésekkel fordulj munkatársainkhoz, a monitoring@mme.hu e-mail címen!
  • Fotókat és adatokat feltölteni regisztráció*, majd belépés után lehet.
    *Ha korábban már regisztráltál az MME Monitoring Központ valamelyik adatbázisában, akkor nincs más teendőd, mint belépni."


A fotó(k) mellett csak néhány mezőt kötelező kitöleni: megfigyelő neve, megfigyelés dátuma
(pontos időponttal, ami a fotók esetében a képfájlból tudhatunk), település, koordináták...


... az összes többi mező kitöltése opcionális. Persze örömmel vesszük, ha ezeket is rögzítik! :-)

 

Idézet az "Ismerjük meg szitakötőinket!" címen tavaly megjelent Madártávlat cikk adatgyűjtésre vonatkozó részéből

"Egyesületünk keretei között egy szitakötős adatgyűjtés indul, amely széles réteget céloz. Alkalmi kirándulók, rendszeres természetjárók szitakötőkről készült felvételeire ugyanúgy számítunk, mint profi kutatók adatgyűjtésbe történő bekapcsolódására. A legtöbb fénykép, fényképeken keresztüli adat valószínűleg nem tudományos igényű módszeres kutatás, hanem például egy családi kirándulás eredménye lesz. Reméljük azonban azt is, hogy emellett olyan adatközlők is csatlakoznak az adatgyűjtéshez, akik több időt szánnak egy-egy terület szitakötőinek megismerésére, felmérésére. Ezt tükrözi az online felületen elérhető űrlap, ahol a kötelező minimális információkon (helyszín, időpont, fénykép a fajról) túl számos további adat, hasznos információ adható meg.
A nem kötelezően kitöltendő attribútumok közül érdemes kiemelni a „szaporodóhely valószínűsítése” mezőt. Az itt található 6 kategóriából kiválasztható információ túlmutat az egyes hazai szitakötőfajok előfordulási adatainak gyűjtésén, mivel egyben az adott vizes élőhelyet is minősíti.

Természetesen nem csak a már repülő szitakötők, hanem a lárvák faji azonosítása is lehetséges, sőt az utolsó levedlett lárvabőr (ún. exuvium) is alkalmas a faj azonosítására. Lárvabőröket terepen a megfelelő időszakban – némi szerencsével – bárki találhat, azonban ezek meghatározása fotóról csak ritkán lehetséges. Ezért a nagyközönség bevonásával egyelőre nem tervezünk ilyen irányú adatgyűjtést, azonban ha valaki (jól dokumentáltan!) szitakötő-exuviumot gyűjtött vagy gyűjtene, keressen a honlapon megadott elérhetőségen!
Bízunk abban, hogy az adatgyűjtésbe bekapcsolódó amatőr és profi természetfotósok közül egyre többen válnak idővel a hazai szitakötők mind jobb ismerőjévé, és az adatbázis – szitakötőink szaporodó-helyeinek feltérképezése segítségével – egyre több adatot szolgáltat a magyarországi vizes élőhelyek előfordulásáról, állapotáról is.
Az online felületen fényképek segítségével történő aktuális adatgyűjtés mellett tervezzük tudományos igényű adatbázisok, illetve a közelmúltban megjelent, előfordulási adatokat tartalmazó szitakötős publikációk feldolgozását, adaptálását is. Az ilyen módon bekerült adatok áttekintő, UTM alapú térképeken jelennek majd meg.

Az adatbázis – megfelelő hivatkozással, a már működő adatgyűjtésekhez hasonlóan – tudományos és/vagy természetvédelmi célokat egyaránt szolgálhat. Alapértelmezésben a rögzített adat nyilvános, azaz minden regisztrált adatközlő láthatja  a rekord pontos lokalitását, elolvashatja annak főbb jellemzőit. Egy jelölő négyet segítségével azonban lehetőség nyílik arra, hogy adatunk a nagyközönség számára csak az áttekintő térképeken (10*10 km-es UTM szerint) jelenjen meg."


Mivel a Természetfigyelő fejlesztésekor már Bootstrap-et is használtunk, ezért az oldalak
reszponzívak és mobiltelefonok böngészőin is ennek megfelelően jelennek meg.

© MME-BirdLife Hungary »