Hol vannak még sarlósfecskék? ::: Keresd a madarat! / 1. küldetés

A válasz két szempontból is érdekelhet bennünket. Egyrészt mostanában repültek ki az idei fészekaljak, s a fiatal sarlósfecskék és szüleik is hamarosan elhagyják a fészkelőhelyek környékét (több helyen el is hagyták már), így egy gyors számlálással képet kaphatunk, hogy jelenleg hol vannak még jelen a sarlósfecskék. Másrészt, sajnos általában is kevés információnk van arról, hogy hol és mennyi fordul elő ebből a madárfajból hazánkban. Persze tudjuk, hogy főként városaink magas épületekkel rendelkező részein fészkelnek a leggyakrabban, de csak kevés helyről vannak konkrét adataink.

A feladat tehát az, hogy a következő napokban a lehető legtöbb potenciális „sarlósfecskés” helyen végezzünk megfigyeléseket, s az adatok kerüljenek fel a Fecske és gyurgyalagfigyelő adatbázisba*. Egyúttal ez lesz a Keresd a madarat!** című projektünk 1. küldetése!

* A Fecskefigyelő adatbázist a fecskék védelmének évében hoztuk létre, de a kezdetektől fogva nem csak a 3 hazai fészkelő fecskefaj (partifecske, füsti fecske, molnárfecske) megfigyeléseinek és fészkelő-helyeinek adatait fogadta, hanem a velük közeli rokonságban sem álló sarlósfecske adatokat is. (Nem énekesmadár, mint a valódi fecskék, hanem a kolibrikkel közelebbi rokon madárrendbe tartozik (Sarlósfecske-alakúak rendje).

2013-ban az adatbázis nevében is megváltozott, s már a gyurgyalag adatokat is fogadja (mivel hasonló helyeken fészkel, mint a partifecske).

** A Keresd a madarat! egy kísérleti projektünk. Elsősorban azoknak szól, akik még nem madárszámlálók vagy nem is tervezik, hogy azzá váljanak, de játékos formában szívesen bekapcsolódnának felméréseinkbe és segítenék munkánkat! Persze a „profikat” sem zárjuk ki, mert ez a játék nekik is érdekes lehet, s itt ők sem élveznek majd különösebb előnyöket. Ha még nem hallottál róla, aminek elég nagy az esélye, hiszen ez az első küldetés, akkor tanulmányozd a részleteket! Persze csak akkor, ha részt szeretnél venni a közös játékban, miközben madarakat is számlálsz majd. :-)

Sarlósfecske (Győr) ::: Fotó: Gyimesi László

 

2007-ben volt ugyan egy felmérés országos felhívással, egy nemzetközi számláláshoz kapcsolódóan, s a 2010-től működtetett Fecskefigyelő adatbázisba* is töltöttek fel adatokat önkéntes megfigyelőink, de ezek minden bizonnyal sok olyan települést nem érintettek, ahol fészkel ez a könnyen felismerhető és érdekes életmódú madárfaj.

A 2007. júliusi sarlósfecske számlálás is minden bizonnyal sok olyan települést nem érintett, ahol fészkelhet a faj.

A „Fecske és gyurgyalagfigyelő adatbázisban” az „Érdekes megfigyelések” térképén látható helyekről vannak megfigyelési adataink sarlósfecskékről (2013.07.22.) ::: A körökben látható számok nem a megfigyelt egyedek számára utalnak, hanem az adott helyről származó adatok számára! Érdemes megemlíteni, hogy a 2010. óta létező adatbázisba csak az idei évtől várjuk az érdekes megfigyeléseket, korábban ide csak az első fecskék adatait töltötték fel látogatóink.

A „Fészkelőhelyek” térképén látható, hogy a fészkelő-helyekről sem túl sok a feltöltött adat jelenleg (2013.07.22.). ::: A körökben látható számok a fészkelőhelyek számára utalnak, nem a párok számára!

 

A küldetés részletei

  1. 2013. augusztus 1-ig látogass meg legalább három területet a lakóhelyed központjában vagy más a sarlósfecskék költésére alkalmas helyen, s készíts fotókat is a helyszínekről (pl. lakótelep, templomtorony, víztorony, adótorony stb.)! Ha az első látogatásokat augusztus 1-ig elvégezted, de valahol még később is észlelsz sarlósfecskéket, akkor természetesen azok a megfigyelések is beszámítanak, a 3. pontban megadott határidőig.
  2. Figyeld a légteret legalább 15 percen keresztül, s a számold meg a vijjogva süvítő sarlósfecskéket! Lentebb hasznos tanácsokat olvashatsz erről!
  3. A megfigyeléseid adatait és helyszínenként legalább egy fotót (max. 3) tölts fel a Fecske- és gyurgyalagfigyelő adatbázis „Érdekes megfigyelések” táblájába, legkésőbb 2013. augusztus 15-ig! Ehhez természetesen regisztrálnod kell adatbázisunkba, ha korábban ezt még nem tetted meg. Ha korábban már regisztráltál, akkor csak be kell lépned. Regisztrált felhasználóink az MME Monitoring Központ által működtetett összes adatbázisba ugyanazzal a felhasználói névvel és jelszóval tudnak belépni, és ott adatokat feltölteni vagy elérni olyan tartalmakat, amelyek csak a regisztrált felhasználók számára elérhetőek. A fotók feltöltésekor figyelj az útmutatóban említett méretkorlátozásra! Ne tölts fel 1 MB-nál nagyobb és 1600 pixelnél szélesebb képeket!
    • Az adatok feltöltésekor pontosan meg kell majd jelölnöd, az űrlapon megjelenő Google térkép műholdfelvételén, hogy hol végezted a megfigyeléseket, s milyen sugarú körön belül észlelhetted a madarakat (a „nem pontszerű adat” mezőt választva).
    • Meg kell majd adnod a település nevét és a pontos helyet (pl. Örökösföldi lakótelep, Fazekas János tér).
    • A példányszám megadásánál törekedj a pontosságra, de ez nagyobb csapatok megszámlálásakor biztosan nem lesz egyszerű, ezért megadhatod a beírt egyedszám mellé a ± értéket is (pl. 50 ± 5)
    • A megjegyzés mezőben kérjük, hogy minden esetben add meg a következőket:
      • felmérés kezdete és vége (óra: perc)
      • időjárási körülmények (derült égbolt, gyengén felhős, borult égbolt; szélcsend, enyhe szellő, gyenge szél; esetleg a hőmérsékletet is beírhatod)
      • egyéb érdekes információk (röviden)
      • ez valahogy így nézhet ki például: 18:15-18:30 között, derült égbolt, szélcsend, 29 oC, repülőgépes szúnyogirtást végeztek
    • Ha az adatbázis útmutatóit figyelmesen elolvasod, akkor biztosan megfelelően fogod feltölteni az adatokat.
  4. Ha a küldetést teljesítetted (1-3. pont), akkor jelezd ezt nekünk a következő helyek egyikén!
    • Ezen blogbejegyzés hozzászólásaként, pl. így: 1. küldetés teljesítve. S ehhez még írhatsz minden olyan további részletet, amit érdekesnek vagy említésre méltónak érzel a megfigyeléseiddel kapcsolatban.
    • Az MME Monitoring Központ Facebook oldalán, a megfelelő bejegyzésnél, szintén hozzászólásként.
    • Ha a fenti két lehetőség helyett inkább e-mail üzenetben jeleznél, akkor azt a monitoring@mme.hu címre várjuk.

A pontozás

  • Aki megfelelően teljesíti a küldetést, az 9 pontot kap.
  • A feladat teljesítését az MME Monitoring Központ munkatársai ellenőrzik és fogadják el.
  • Kiosztunk 3, 2 és 1 bónuszpontot is, a legjobbra értékelt résztvevők között. Ha tehát több helyen vagy több alkalommal is elvégzed a számlálást, esetleg jobban dokumentálod a munkát, akkor van esély további pontok gyűjtésére.

Sarlósfecske csapat ::: Fotó: Tomasz Kuran, Forrás: Wikipédia

Sarlósfecske (Győr) ::: Fotó: Gyimesi László

 

Hasznos tanácsok

  • A megfigyelési pontot úgy válaszd ki, hogy onnan megfelelően láthasd és hallhasd a környéken mozgó sarlósfecskéket.
  • A felmérést lehetőleg meleg estén végezd el, amikor szélcsend van vagy csak enyhe szellő lengedez, 18 és 22 óra közötti időszakban. Persze máskor is végezheted, de a körülményeket és az időpontot úgyis rögzítened kell!
  • A kisebb csoportokban repülő sarlósfecskék egyedenként is számolhatók, de a nagyobb csapatokat egyszerűbb lehet ötösével, vagy tízesével számolni.
  • A számlálás a megadott időszakon belül többször is megismételhető, s a maximum számok az adott dátumokkal és időpontokkal kerüljenek az adatbázisba!
  • Arra ügyelni kell, hogy ugyanazokat a csapatokat ne számold meg többször és ne add össze ugyanazokat a madarakat! Nem az a cél, hogy minél több madarat láss és minél nagyobb számokat adj meg, hanem a lehető legpontosabb adatokkal szolgálj!
  • A „nulla” számolások adatai is értékesek, ezért ezeket is kérjük feltölteni! Ha egy korábban „sarlósfecskés” helyen végeztél megfigyeléseket, de most nem láttál már ott madarakat, akkor az egy fontos információ, ne legyen az enyészeté.
  • A sarlósfecskék gyakran fészkelnek lakótelepek épületeinek zugaiban, ezért az ilyen helyek kimondottan alkalmasak a megfigyelésre.
  • Fontos, hogy a faj „sivító” hangját ismerje a felmérő, hiszen általában először arra figyelünk fel, s utána keressük meg szemmel is a repülő madarakat.
  • A városokban fészkelő fecskék közül különösen a molnárfecskék (Delichon urbicum) gyakran fészkelnek hasonló épületeken, mint a sarlósfecskék. „Sárfészküket” sokszor az épületek ereszei, kiszögellései alá építik, s a felmérés időszakában nagyobb csapatai is megfigyelhetőek, amint rovarokra vadásznak. A sarlósfecskéktől jól elkülöníthetőek, rövidebb szárnyaik és kevésbé gyors röptük alapján, de feltűnő az is, hogy testük alsó része világos (fehér), nem pedig sötét, mint a gyorsabb röptű sarlósfecskéké.
  • Ha időd engedi, akkor a megadott időszakban több alkalommal is végezhetsz számlálásokat egy-egy megfigyelési ponton, s minden egyes megfigyelést feltölthetsz az adatbázisba. Persze ilyen esetekben ügyelj arra, hogy ugyanarra a pontra kattint az adatfeltöltéskor megjelenő térképen, ahol korábban is számláltál!

A nagyhalászi református templom tornyában fészkelő sarlósfecskék a bádogtető és a fal közötti apró réseken át jutnak be a fészkükhöz. Ez is látható a bal felső képen. (Őket egyébként a nagyhalászi gólyafészek webkameráján át sokszor lehetett látni és hallani.) ::: Fotó: Nagy Károly

 

Korábbi megfigyelések és fészkelő állomány nagyságára vonatkozó adatok

  • Természetesen szívesen vesszük, ha a jelenlegi küldetésen kívüli, korábbi megfigyeléseid adatait is feltöltöd az adatbázisba.
  • Ha fészkelőhelyekről és/vagy a párok számáról is vannak adataid (ha május és július közepe között megszámláltad a fészkelő párokat), akkor azokat is várjuk a Fészkelőhelyek adatai közé!
  • Ha nagyobb területekről, teljes városokról is rendelkezel a fészkelő állomány nagyságáról adatokkal, az elmúlt évekből vagy akár évtizedekből (nulla adatokkal is!), akkor az RTM adatbázisba várjuk azok feltöltését.

 

Háttér információk a sarlósfecskéről

A sarlósfecske (Apus apus) megszokott, gyakori madár az európai nagyvárosokban. Az emberhez közeli madarak a tetők alatt vagy az épületek, hidak és más építmények repedéseiben, zugaiban fészkelnek. Hangos csapataik vonzzák a figyelmet, és gyakran láthatóak városainkban a meleg nyári estéken.

Mindazonáltal a sarlósfecskék egyre több városból tűnnek el. Ennek lehetséges okai között kereshető a rendelkezésre álló repülő rovarok számának csökkenése (az alapvető táplálékaik) vagy az épületek fokozatos felújításai (hazánkban az un. „panelprogram”), ami a megfelelő költőhelyektől fosztja meg a sarlósfecskéket.

A lakótelepek a legjellemzőbb fészkelőhelyek hazánkban. ::: A városokban gyakran fészkelő molnárfecskék jól elkülöníthetőek a sarlósfecskéktől, rövidebb szárnyaik és kevésbé gyors röptük alapján, de feltűnő az is, hogy testük alsó része világos (fehér), nem pedig sötét, mint a gyorsabb röptű sarlósfecskéké. ::: Szolnok, Jubileum tér

A régi víztornyok felső részének falában vagy a burkolatában lévő, sokszor csak néhány centiméter átmérőjű üregek is megfelelő fészkelőhelyet nyújtanak (Dombóvár). ::: Fotó: Orbán Zoltán

A TV és rádió átjátszó tornyokon is gyakran találnak megfelelő fészkelőhelyet (Szeged). ::: Fotó: Orbán Zoltán

 

A Sarlósfecskefélék családja (Apodidae)

Ezek a madarak csak a nevükben fecskék, de valójában nem mutatnak rokonságot velük. Hosszú, sarló alakú szárnyuk van, kitűnően repülő madarak, szinte egész életüket odafenn töltik; a levegőben párzanak és repülve is alszanak.

Közepes-, ill. inkább kistermetű rovarevő, jellegzetes habitusú madarak. Nyakuk rövid, szárnyaik hosszúak, hegyesek. Csőrük rövid, széles, nagyra tátható. Lábaik nagyon rövidek, tollasok.

Három alcsaládjukból a Nyugat-Palearktiszban 2 megtalálható.

Hazánkban egy faj költ (a sarlósfecske), 2 ritka kóborló.

A hazai fajok:

  • Sarlósfecske (Apus apus)
  • Halvány sarlósfecske (Apus pallidus)
  • Havasi sarlósfecske (Apus melba)

A sarlósfecske (Apus apus)

Ha nyáron felnézel az égre, gyakran láthatsz a magasban sarlósfecskéket, ahogy vijjogva, sivítva keringenek a háztetők felett. A sarlósfecskék a költésen kívül sohasem szállnak le, nem ülnek ki egy drótra, vagy egy ágra, mint a füstifecskék. Ehelyett szinte egész életüket a levegőben töltik, folyton repülnek, repülés közben esznek, sőt, még aludni is képesek! A világ leggyorsabb röptű madarai közé tartoznak.

A sarlósfecske tollazata kormosbarna, de a levegőben egyöntetű feketének látszik. Hosszú sarló alakú szárnyai vannak, és rövid, villás farka. Esetleg összetévesztheted a füstifecskével, de annak más alakú a szárnya repülés közben. A sarlósfecskét szinte sohasem láthatod leszállni. Csupán a költés idején ül a fészkén, amit az ember elől rejtve, épületek repedéseibe, tetőszerkezetek zugaiba épít. A fiókák körülbelül három hét alatt kelnek ki. A sarlósfecskék rovarokkal táplálkoznak, melyet a levegőben, röptükben gyűjtenek. Ha rossz az idő, és a szülők hosszú ideig vannak távol, hogy táplálékot gyűjtsenek, a fiókák egyfajta merev állapotba kerülnek. Csökken a testhőmérsékletük, és lassul a légzésük, így képesek napokig életben maradni, amíg a szüleik visszatérnek. A sarlósfecskék életkoruk szempontjából is különleges madarak- ismernek olyan példányt, amely több mint 21 évig élt! Ez nagyon hosszú idő egy kis testű madárnál.

A sarlósfecskéket nálunk a nagyobb városok (Budapest, Pécs, Kecskemét, Sopron, Debrecen, Nyíregyháza stb.) öreg és magas épületei körül, vagy akár a lakótelepeken is megfigyelheted. Ne feledd, a sarlósfecske elsősorban városi madár. Ha valahol vidéken jársz, és úgy gondolod, hogy sarlósfecskét láttál, inkább ellenőrizd, hogy nem füstifecske volt-e.

A sarlósfecskék április végén, május elején érkeznek meg Európába, és nagyon gyorsan – általában két héten belül – szétterjednek az egész kontinensen. Nálunk az ország egész területén fészkelnek, a telet pedig Afrika déli részén töltik. Az európai sarlósfecske-állomány meglehetősen nagy és viszonylag stabil, de ettől még segíthetsz nekik azzal, ha vigyázol a környezetükre, és a fészkeikre.

A sarlósfecske elterjedési területe ::: Forrás: Wikipédia

 

A vonulásról

A sarlósfecske a repülés bajnoka. Nem elég, hogy egyike a világ leggyorsabb röptű madarainak, de a levegőben eszik, iszik, ott is párosodik, repülve gyűjti a fészekanyagot, sőt, még aludni is röptében alszik. A sarlósfecske csak költeni száll le a fészkére. Apró lábai túl gyengék ahhoz, hogy segítségükkel felszálljon a földről. A fiatalok négyéves korukra válnak ivaréretté, és bármily hihetetlen is, ez alatt az idő alatt soha, egyetlenegyszer sem szállnak le pihenni.

A sarlósfecskéknek meleg időre van szükségük, hogy folyamatosan tudjanak táplálkozni a repülő rovarokból. Éppen ezért azok, amelyek Európa északi területein költenek, csak nagyon rövid ideig, körülbelül három hónapig maradnak. Május elején érkeznek Afrika középső és déli területeiről, majd fűszálakból, tollpihékből fészket raknak a templomtornyok, és magas épületek zugaiban.

A fiókák az időjárástól függően 37-56 napig maradnak a fészekben. Ha hideg van, és a szülők nem tudják ellátni őket táplálékkal, akkor egyfajta merev, hibernációhoz hasonló állapotba kerülnek, így napokig, vagy akár egy hétig is kibírják táplálék nélkül. A fiatalok, amint elhagyják a fészket, máris önállóak. Azonnal megkezdik a vonulást, és képesek akár ezer kilométert is repülni egy nap.

Európa északi részén már július közepén, mielőtt az éjszakák hűvösebbre fordulnak, indulnak vissza Afrikába. A füstifecskéktől eltérően vonulás közben még éjjel sem szállnak le pihenni, így nagyon gyorsan elérik céljukat. Egy fiatal sarlósfecske, amely július 31-én hagyta el a fészket Angliában, három nappal később, augusztus 3-án már Madridban volt. Augusztus közepére a sarlósfecskék többsége már eléri Közép-Afrikát. Nem egy helyen töltik a telet, hanem az élelem mennyiségétől és az időjárástól függően mozognak. A sarlósfecske akár 21 évig is elélhet, így ez a kicsiny madár élete során több mint egymillió kilométert repül.

Sarlósfecskék (Győr) ::: Fotó: Gyimesi László

 

Veszélyben van-e a sarlósfecske?

A becslések szerint Európában körülbelül 14 000 000 – 34 000 000 sarlósfecske található. Ezzel az egyedszámmal a faj jelenleg nem tartozik a veszélyeztetett madárfajok közé, de ennek ellenére sokan aggódnak amiatt, hogy csökken a létszámuk.

Elsősorban azért fogyatkoznak, mert a modern építési technológiák miatt elveszítik fészkelő helyeiket. Egy-egy régi épület felújításakor gyakran kizárják a sarlósfecskéket. A szellőzőnyílásokat dróthálóval, fém-, vagy műanyag rácsokkal borítják, a falak kisebb repedéseit pedig kérlelhetetlenül betömik.

 

Mit tehetsz a sarlósfecskék és élőhelyük védelméért?

Segíthetsz a fecskéken a fészkelő helyeik megvédésével. Mindenki tehet értük valamit, akár magánszemély, akár a helyi hatóságok munkatársa.

Ha részt veszel a sarlósfecskék felmérésében, azzal is sokat segítesz, hiszen jelenleg még a faj hazai állományairól is igen kevés adattal rendelkezünk. Márpedig megvédeni csak azt tudjuk, amiről rendelkezünk megfelelő információkkal!

Ha igazán érdekel a madarak sorsa, figyelmeztetheted a helyi hatóságokat, hogy egyeztessenek a tulajdonosokkal, a beruházókkal, és az építésvezetőkkel, ha valahol egy régi épületet bontanak, vagy újítanak fel. Egy régi lakóház, kórház, malom, vagy raktárépület felújításánál meghagyhatják a madaraknak azokat a lyukakat, zugokat melyekben fészkelni tudnak, vagy mesterséges odúkat helyezhetnek ki nekik. Ugyanezt te is megteheted, ha tetőt újítotok fel.

Sarlósfecske fiókák a fészekben (Tiszakanyár, templomtorony) ::: Fotó: Kormány István

 

Összefoglaló adatok

Állománynagyság: Magyarországon 3000- 5000 párra becsültük (1995 - 2002 közötti időszak)

Hazai előfordulási ideje: április-szeptember között

Vonulási stratégia: hosszú távú vonuló

Táplálék: levegőben szálló-lebegő rovarok, pókok, nagy tömegben rajzó apró rovarok

Fészkelő helyek: emberi települések, sziklafalak, löszfalak

Fészek helye: magas épületek repedéseiben, tetők alatt, ablaktokokban, hődilatációs résekben stb.

Fészek típusa: növényi részekből, tollakból, nyálával összeragasztott

Fészkelési típus: magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel

Fészekalj nagysága: 2 - 3 (évente 1 költésük van, többre idejük sem lenne)

Inkubáció (nap): 18 - 23 (a kotlást az utolsó lerakott tojás után kezdi meg, mégsem egyszerre kelnek ki)

Kirepülési idő (nap): 37 - 56 (erősen függ az időjárástól)

 

További infók a fajról és védelméről:

Hozzászólások

Megváltoztattam a küldetés teljesítéséért járóó pontok számát. Nem 3, hanem 9 pont jár érte.
Azért tettem, mert a hamarosan következő találós feladat pontjai aránytalanul magasak lettek volna. A küldetések mégiscsak összetettebb feladatokat tartalmaznak, így a pontok is ennek megfelelőek legyenek.
Ez is most alakul ki, úgyhogy elnézést a változtatásért! ;-)

Tegnap este Nyíregyháza Örökösföldön (a legnagyobb lakótelepek itt) 4 megfigyelési ponton már sehol sem voltak, de ma este az Északi krt. és Vasvári Pál utca kereszteződése fölött hallottam és láttam egy 20-as csapatot.

Ezt a küldetést csak Gilányi Gábor teljesítette.

© MME-BirdLife Hungary »