Jeladós fehér gólyáink őszi vonulása

Címkék:

Mint arról már több alkalommal hírt adtunk, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával zajló „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt keretében 11 fehér gólyára műholdas jeladó került. Útjukat folyamatosan a nyomon lehet követni a www.satellitetracking.eu honlap interaktív térképén, valamint a projekt gyakran frissülő blogjában. A jeladós gólyák nagy része (egy kivételével), már távoli tájakon jár.

 

Akik Afrikában vannak
A Magyarországon és Szlovákiában megjelölt madarak közül 3 érte el  Afrikát. Az első Patak, már augusztus végén csádi telelőhelyére érkezett, itt a Száhel-övezetben a sivatag peremén töltötte a szeptembert. Előbb nyugatnak, majd keletnek tartva egy nagy kört tett meg. Október közepén a térséget elhagyva délnek fordult és kisebb megállókkal Abéché városának körzetébe repült. Innen délkeletnek fordult és visszatért Szudánba, majd egy 1000 kilométeres út végén, november elejére a vitatott hovatartozású Abey tartományba, a 10. szélességi kör alá ért. Majd egy újabb ezer kilométeres nyugati irányú vonulás végén, Szudán és Dél-Szudán határvidékét követve jutott el az Etióp-magasföldre. November 20-tól a felföld 2200-2300 m magasan fekvő mezőgazdasági területein táplálkozott, december elején pedig megérkezett Debre Markos városának környékére. 
Patak vonulási térképe >>

Olivér, a Kassa mellett jelölt madár szintén már augusztusban elérte Afrikát, csak ő Patakkal ellentétben a Nílus-völgyéből nem nyugatnak, hanem délnek fordult , így Szudánban kezdte meg a telelést New Halfa környékén. A város környékének mezőgazdasági területein tartózkodott egészen szeptember közepéig. A térséget és Szudánt 23-án hagyta el, amikor Eritreán keresztül Etiópiába repült. Itt egy kisebb megálló után szeptember végére érte el a Yangundi Rassa Nemzeti Park területét. Innen október 6-án, útjának legkeletibb kitérőjeként, pár órára Szomáliába is ellátogatott. Október 7-én aztán Etiópiában elhallgatott a jeladója és csak december 10-én adott újra, ekkor már a kenyai határ közeléből. 
Olivér vonulási térképe >>

Tisza a harmadik madarunk, amely elérte az afrikai kontinenst. Az előző két madárnál később indult és augusztus végén érte el Isztambult, de a Boszporuszon egy ideig még nem kelt át. Itt az öreg földrész egyik legnagyobb, Isztambult kiszolgáló szeméttelepén táplálkozott, és csak szeptember 15-én indult tovább. Csapatával a már Ázsiában található Izmit hulladéklerakójára repült. Szeptember 22-én aztán újra útra kelt és már normális ütemben vonult Afrikáig, ahová a szeptember 28-ai Vörös-tenger feletti átkelés után érkezett meg. Október elsején érte el az Asszuáni-gátat, ahol a Nasszer-tó egyik öblében töltött 3 napot, majd 6-án érte el a Nasszer-tó déli végét a már szudáni Wadi Halfa városát. Utolsó adata másnap innen, a város melletti kopár sziklákról jött. 
Tisza vonulási térképe >>

 

Akik Ázsiáig jutottak
Sajnos a kontinensen több gólyánk is elpusztult. Köztük Bartolomej már augusztus végén. Ő Olivérrel együtt indult Kassa mellől, de Törökország lelőtték, ahogy azt később egy török madarásztól megtudtuk. 
Bartolomej vonulási térképe >>

Duna, egyike a már felnőttként jelölt gólyáinknak, szintén csak Törökországig jutott. Ő csak szeptember 16-án kezdte meg a vonulást, de akkor jó ütemben délkeletnek tartva 23-ára már el is érte az Ázsiát és Európát elválasztó Márvány-tenger partját. Itt viszont nyugatnak fordult és a Dardanellák tövében maradt egész októberre, s az Égei-tenger partján lévő sósmocsarakban, illetve a környező mezőgazdasági területeken táplálkozott. November 9-én aztán megindult, s a többi gólyánkkal ellentétben nem a Boszporuszon, hanem a Dardanelláknál kelt át a Márvány-tengeren. Sajnos Ázsiában nem sokáig jutott, mert Bursatól délre valami útját állta. Feltehetően egy ragadozó végezhetett vele. 
Duna vonulási térképe >>

Aktív jeladós gólyáink közül Zagyva az utolsó, amely még Ázsiában van. Ő egy nagyon szokatlan vonulási utat választott. A Kárpát-medencében még tartotta a helyes délkeleti irányt, de egy pár napos Kazán-szorosban eltöltött pihenő után egyenesen délnek fordult, és Szerbián, majd Macedónián keresztül Görögországba vonult. A Chalkidiki-félsziget legnyugatabbi nyúlványán, Kasszandrán érte el az Égei-tengert. Itt szeptember 8-án tett egy rövid próbálkozást útja folytatására, de felismerve, hogy a tengert nem tudja átszelni, visszafordult, és egy börtönfarm közelében töltötte a következő egy hónapot. Október 11-én átkelt a félsziget másik ágára Sithoniára. Itt a görög társszervezetünk önkéntesei megfigyelték. Ekkor fény derült arra, hogy nincs egyedül, egy másik fiatal gólyával mozog együtt. Október végén, egy repülésre rendkívül alkalmas napon átszelte az Égei-tengert. Összesen 250 km-t tett meg a nyílt tenger felett, ami nem kis teljesítmény egy gólya részéről, amely köztudottan kerüli a nyílt vizek feletti repülést. A török partok elérése után, másnap már Izmirben, Törökország egyik legnagyobb városának egyik tízemeletes házán éjszakázott. Novemberben folytatta útját az Égei-tenger partján és kisebb megállókkal haladva, 12-én érkezett meg Saklikent Mili Parki természetvédelmi terület közelében fekvő folyóvölgybe. Itt jó táplálkozó területet találhatott, mert majd két hetet eltöltve 24-ig maradt. Ekkor továbbállt és egy 60 km-re-keletebbre lévő folyóvölgybe repült át. A hónap végére már ugyanazon terülten volt, ahol a megelőző két hetet töltötte. Jelenleg is itt, a Saklikent Mili Parki természetvédelmi terület közelében tartózkodik, viselkedését nézve telel, és az is lehet, hogy már nem is vonul tovább. 
Zagyva vonulási térképe >>

 

Akik Európában maradtak
Lókos még a Kárpát-medencében tartózkodik, ő a másik öreg gólyánk. Szeptember első felében Dejtáron, az Ipoly völgyében került elengedésre. Innen a harmadik napon távozott és az Ipolyon átkelve, a folyó már szlovák oldalán fekvő Ipolykesziben táborozott le. A falu egyetlen fészkét elfoglalva a következő időszakot, egészen október 11-ig itt töltötte. Viselkedése kora tavaszias volt, a fészkét rendezgette, sokat ült benne, és csak a falu közvetlen környékén táplálkozott, még a krumpli szedésben is részt vett. Nagyon otthonosan viselkedett, mintha csak a később érkező párját várta volna. Az Ipoly-völgyből a szomszéd településeken eltöltött pár nap után október 17-én távozott a nógrádi Szátokra, ahol egészen a hónap végéig maradt. Október 30-án aztán végre megkezdte lassú, megkésett vonulását délkelet felé. A Jászság és Mezőtúr után Szarvas külvárosa következett. Innen két napos pihenő után folytatta útját és Orosháza határában állt meg. Több megálló után a Mezőhegyeshez tartozó Kamaráspusztára ért. Itt olyannyira jól érezte magát, hogy két és fél hetet maradt, majd talán a havazás közeledtét megérezve, sietve elhagyta az országot. Jelenleg az Aradtól délre fekvő Németság településen tartózkodik. 
Lókos vonulási térképe >>

Sajnos több gólyának sem sikerült elhagyni az ősszel Európát, így járt Alma,BorisKrasznaSzamos és Hont is. 

 
Ezen kívül minden egyed élettörténetéről készült frissülő anyagok letölthetőek innen >>
 
 
 
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.A gólyák nyomkövetése a vonulási útvonalak jobb megismerése mellet lehetővé teszi a legfontosabb pihenőterületek, s az ott jelentkező veszélyeztető tényezők azonosítását is. Az idei évben megjelölt gólyák sérülten vagy legyengülve befogott, majd megerősödött és később elengedhetővé vált példányok, így megjelölésükkel tapasztalatokat szerezhetünk arról is, hogy az így visszavadított gólyákra milyen speciális veszélyek leselkednek.

 

 

© MME-BirdLife Hungary »