#MAPGYIK - Mi az a "teljes fajlista" és miért olyan fontos?

GYIK, azaz Gyakran Ismételt Kérdések - Bár a MAP adatbázisban egy külön oldalt is szenteltünk a többször felmerülő kérdések tisztázására, s az űrlapok, táblázatok és térképek alatt olvasható útmutatók is elég részletesek, azért időnként még találkozunk fura kérdésekkel. Ezeket a tisztázandó kérdéseket veszem elő ebben a cikksorozatban, amit különösen a kezdő MAP felmérőknek ajánlok!

Az első a MAP egyik legfontosabb fogalmát világítja meg, s ez a "teljes fajlista", ami egyébként 57 alkalommal szerepel az adatbázis útmutatóiban, tehát már ez alapján is elég fontosnak tűnik. De a MAP hírekben, cikkekben és rendezvényeken is rendszeresen emlegetem, hogy ehhez vagy ahhoz az eredményhez "teljes fajlistákra" van szükségünk.

Lássuk tehát, hogy mi az a "teljes fajlista" és miért olyan fontos?

A lenti részletektől egy kezdő MAP-ozó gyorsan úgy dönthet, hogy akkor ő ezt inkább nem... :-)

Ezért egy mondatban leírom, hogy mit is jelent a "teljes fajlista" gyűjtése:

  • Bejársz egy területet és közben minden megfigyelt (látott/hallott) madárfaj előfordulását rögzíted.

Általánosan megfogalmazható tanács, hogy az adatbázis útmutatóit ajánlott áttekinteni, ha kérdésed merül fel, de a GYIK oldalt is érdemes meglátogatni (időnként frissítjük), s ha ott sem találod a választ, akkor írd meg nekünk a kérdésedet!

A továbbiakban olyan szövegrészeket idézek, amelyek a MAP adatbázisból származnak, s talán megvilágítják a téma lényegi oldalait. Tehát nem írok le semmi újat, csak összegyűjtöttem egy helyre néhányat a már leírtakból, hátha így egyben elolvasva...! Remélem, hogy a végére a kezdő MAP megfigyelő is képben lesz! ;-)

Az áttekinthetőség kedvéért ez esetben az idézett részeket szürke háttérrel jelöltem (idézőjelek helyett), s azokon belül bordó színnel is kiemeltem hangsúlyosabb részeket.

1. Először nézzük meg, hogy a GYIK oldalon van-e most ezzel kapcsolatos kérdés!

Van egy rész ami ezzel foglalkozik, s hamarosan bővítem is. >>

Teljes, részleges vagy alkalmi? Melyiket válasszam?

A MAP felmérések során alapvetően fajlistás adatgyűjtést végzünk, az UTM négyzeteken belül bejárt területen megfigyelt (látott/hallott) madárfajokról rögzítünk adatokat (pl. a legerősebb FV kódot, opcionálisan egyedszámot, párok számát, megfigyelt viselkedést, koordináták stb.). A fajlisták lehetnek részlegesek vagy teljesek (lehetőleg teljes fajlistákat gyűjts!), s ezek értelmezésével kapcsolatban adódnak félreértések. A MAP adatbázis azonban fogadja az ún. alkalmi megfigyelési adatokat is. Számos faj esetében ezek az "alkalmi megfigyelési adatok" is nélkülözhetetlenek lesznek az Atlasz könyv elkészítéséhez.

Felmerült kérdések

  • Teljes fajlistás felméréseket szeretnék végezni, de nem vagyok benne biztos, hogy jól csinálom. Be kell járnom a négyzet teljes területét, ha "teljes fajlistás" adatokat gyűjtök?
    • Válasz: Nem kell bejárni a négyzet minden szegletét, s nem kell érinteni mind a 25 db 500*500 m-es szegmensét. A listás adatfeltöltéskor az adatbázis űrlapjának első oldalán lévő kérdés is ennek megfelelő választást kínál: "Minden faj megfigyelése rögzítve?" - Az útmutatóban sem írtunk olyat, hogy a "teljes fajlista" rögzítése területi teljességet is jelentene: "Ha minden fajra kiterjedt a figyelmed (teljes fajlistát gyűjtöttél), és fel is töltöd minden faj megfigyelési adatát, akkor az igen értéket válaszd! Ha csak a fajok egy részére vonatkoznak a megfigyeléseid (részleges fajlistát gyűjtöttél), akkor válaszd a nem-et!"
      A lényeg tehát, hogy minden megfigyelt faj adatait rögzíted! (Természetesen azokat, amelyeket azonosítani tudtál.)
  • Teljes fajlista rögzítésekor a fészkelő fajok megfigyelési adatait rögzítsem?
    • VálaszNEM, NEM, NEM! Teljes fajlistát rögzítünk, s nem "fészkelő fajok listáját"! Minden megfigyelt faj megfigyelését rögzíteni kell!
  • Nem jártam be a négyzet minden részét, ezért nem tudtam minden fajt megfigyelni, így nem is tudtam teljes fajlistát gyűjteni.
    • Válasz: Ez egy jellemző félreértés. Nem kell bejárni a négyzetek minden részét (erről sok helyen írunk), ahhoz pedig vajmi kevés köze van a "teljes fajlista" gyűjtésének, hogy találkoztál-e minden fajjal, ami abban a négyzetben előfordul (mikor? az utóbbi évtizedben? tavasztól őszig?). Hogyan is találkozhatnál az egy-két órás bejárás során minden madárfajjal? Nem is ez a cél! A cél az, hogy a négyzetben végezz aktív madármegfigyelést (keresd a madarakat) egy-két órán át (vagy amennyit szeretnél), s rögzítsd a megfigyelt fajok listáját (FV kódokkal, bizonyos fajok esetén egyedszámmal).

2. A listás adatfeltöltő űrlap első oldalán van egy fontos kérdés, amikor el kell döntened, hogy "teljes fajlistás" adatokat fogsz-e feltölteni: Minden faj megfigyelése rögzítve?

Az útmutató ott nem csak megmagyarázza, hanem hangsúlyozza is, hogy "lehetőleg kerüld a nem teljes fajlista készítését".

Minden faj megfigyelése rögzítve?: jelöld be a megfelelőt! Ha minden fajra kiterjedt a figyelmed (teljes fajlistát gyűjtöttél), és fel is töltöd minden faj megfigyelési adatát, akkor az igen értéket válaszd! Ha csak a fajok egy részére vonatkoznak a megfigyeléseid (részleges fajlistát gyűjtöttél), akkor válaszd a nem-et! Lehetőleg kerüld a nem teljes fajlista készítését (pl. nem tervezett bejárás adatainak rögzítésekor)! Teljes fajlista gyűjtésére 1-2 óra megfigyelési idő szükséges egy-egy négyzetben. Ha kisebb területet jártál be és / vagy kevesebb időd volt, akkor is legalább 20-30 percet tölts megfigyeléssel, ha teljes fajlistaként szeretnéd feltölteni az adatokat! 5-10 perc általában nem elegendő arra, hogy legalább egy szegmensről (egy UTM négyzet 500*500 m-es része), ill. az azon belül jelenlévő madárfajok előfordulásáról "teljes fajlistát" rögzíthess.

3. A "Fajok előfordulási gyakorisága" grafikonokon és a hozzájuk kapcsolódó térképeken tanulmányozható a madárfajok előfordulási gyakoriságának változása hetenkénti felbontásban. Ott ugyebár kiemelten fontos, hogy egy-egy fajt megfigyeltek vagy sem egy-egy négyzet bejárásakor.

Az útmutatójában egy rész a teljes fajlisták fontosságára hívja fel a figyelmet. >> 

Mit jelent az, hogy teljes fajlisták alapján, s miért fontosak azok az előfordulási gyakoriságok vizsgálatához?

  • A MAP adatbázisban a feltöltött adatsorok három típusba tartoznak: 1. teljes fajlisták, 2. részleges fajlisták, 3. alkalmi megfigyelési adatok.
  • teljes fajlista azt jelenti, hogy az adott négyzet bejárásakor minden faj megfigyelési adata rögzítve lett és fel is töltötték az adatbázisba. Teljes fajlisták esetén azok a fajok, amelyeket nem figyeltek meg, nulla értéket kapnak az adott fajlistában (tudjuk, hogy ezek a fajok ettől még előfordulhattak, csak nem figyelték meg őket, de ettől most eltekintünk). A részleges fajlistákban ezzel szemben csak az előfordulásokat rögzítjük az adatbázisban (tehát a hiányokat nem), az alkalmi megfigyelési adatoknál pedig szintén csak az előfordulást (egyértelmű, hiszen ezeknél egy-egy faj egy-egy megfigyelését töltik fel, nem pedig fajlistát).
  • A hiányokat (amikor egy fajt nem figyeltek meg az adott terepi bejárás során), tehát csak a teljes fajlisták feltöltésekor rögzíti az adatbázis. Jelen esetben a teljes fajlisták a legértékesebb adatsorok, hiszen csak ezek tartalmazzák egy faj jelenlétére vagy hiányára vonatkozó információkat. (Ahogy fentebb említettük, a másik két típus csak az előfordulásokra, azaz a jelenlétre vonatkozó adatokat rögzíti.)


Az Áttekintő térkép info ablakában is kiemelt mutatóként szerepel a teljes fajlisták száma.
 


A MAP adatbázis fejlécében is ott szerepel a feltöltött teljes fajlisták száma.
Legelsőként, kiemelt helyen! ::: 2017.02.22-én menetett állapot

 


A Ranglisták legfontosabb mérőszáma a "Teljes fajlisták száma".
 


Ezek után talán nem meglepő, hogy az Atlasz készültségi térképen is külön réteget kapott.

 

Két hete a "Csatlakoztunk az EuroBirdPortal projekthez - ehhez is kell a MAP!" című cikkben is megemlítettem, hogy:

"Mit kell tennünk ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű adattal tudjunk hozzájárulni az EBP adatbázisához?

  • Megfelelő számú és eloszlású (térben és időben) teljes fajlistás megfigyelési adatsort kell gyűjteni, majd feltölteni a MAP adatbázisba."

Szintén ennek a cikknek a végén szerepelt a lenti két ábra, amelyek azt is megmutatták, hogy mikor OKÉ és mikor NEM OKÉ a heti teljes fajlistáink száma és eloszlása. 


Az eddigi legjobb a május 16-án kezdődő hét volt, 582 négyzettel. Ennyit persze minden
héten egy ideig még nem fogunk elérni, de nem is szükséges.
Forrás: MAP adatbázis > Fajok előfordulási gyakorisága >>


Tavaly ősszel még voltak ilyen gyenge heteink. A mennyiség is kevés és a térbeli eloszlás
sem túlzottan acélos. 
Forrás: MAP adatbázis > Fajok előfordulási gyakorisága >>

nike free run 5.0 sale

© MME-BirdLife Hungary »