- Madáratlasz Program (MAP) és adatbázisa
- Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program és adatbázisa
- Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) és adatbázisa
- Vonuló Vízimadár Monitoring program (VVM) és Vízimadár adatbázis

-
Füsti fecske / Magyarország / 2017. január-november
A fajok előfordulási gyakoriságának adatai (grafikonok és térképek) elérhetőek a MAP adatbázisban: map.mme.hu -
Füsti fecske / Magyarország / 2010-2017
A fajok összesítő térképei elérhetőek a MAP adatbázisban: map.mme.hu -
Füsti fecske / fészkelési időszak / Magyarország / 1999-2016
A gyakori madarak trend-grafikonjai elérhetőek az MMM adatbázisban: mmm.mme.hu

Mit mérjünk, miért mérjünk márciusban?
- Gál Szabolcs blogja
- Szóljon hozzá!
A mit-re a rövid válasz: erdőt. Azt, hogy miért - már kicsit bonyolultabb. Hiszen a legtöbb ilyenkor mérhető faj később könnyebben magasabb fészkelési kategóriába tehető, de az idő szűke miatt érdemes elkezdeni a MAP felméréseket kora tavasszal!
A rétisas, a kék galamb, a holló már kotlik az erdőkben. A harkályok dobolnak és nászolnak, ezeket ilyenkor (április közepéig) talán a legkönnyebb felmérni. A macskabagoly, az erdei füles, az uhu vagy az uráli bagoly is szól éjszakánként. Ezek jelenléte nagyrészt költést jelent. Az egerészölyv is fészket foglal, de a héjának is lehet már fészekalja a hónap végére!
A cinege fajok odúkat foglalnak, a rigók vadul énekelnek, revírharcolnak, március végére már tojásaik is lehetnek! Itt elsősorban a fekete- és léprigóra illetve az énekesre gondolok. Szőlőrigó nálunk nem fészkel (de pl. április elején még vonul és énekelget az erdőkben!) és a fenyőrigó is csak kis számban költ északon! Ezek a márciusi fajlistákban valószínűleg vonulók.
Erdei pinty (Fringilla coelebs) ::: Fotó: Gál Szabolcs
A fakuszok revírt tartanak, fészket építenek, a csuszkák is sarazzák az odút. A meggyvágók már revírekben vannak az erdőkben, de a legtöbb pintyféle még erős vonulást mutat, vagy csapatokban járja a határt. Természetesen ezekből is vannak fészkelőhelyen éneklők, de ennek a könnyen megfigyelhető fajokból álló csoportnak a felmérését érdemes későbbre halasztani. A nálunk telelő, de csak kis számban fészkelő (csíz, süvöltő) fajokat csak X-el jelezzük, egészen április közepéig, csupán megfigyelés esetén!
Ebben az időszakban könnyű gallyfészkeket, esetleg odúkat találni! Ennek kis szépséghibája, hogy ilyenkor még nagyrészt lakatlanok, a későbbiekben érdemes visszaellenőrizni az ígéretesebbeket!
Településeken a verebek, a balkáni gerle és parlagi galamb már fészkelésbe fognak. De a települések ideális felmérési időpontja április második fele!
Ugyancsak korai még a nyílt területek feltárása. Nagyon kevés faj, aminek jelenléte biztosan költésre utalhat! Az állandó fajok (búbos pacsirta, dolmányos varjú, szarka, fácán, citromsármány) ilyenek, de rengeteg a megtévesztő eset! Az erdei pacsirta nagyon korán jön, de márciusban még vonulók is vannak! Inkább ellenőrizzük vissza többször az észlelt helyeken a madarakat! A nyílt területek felmérését véleményem szerint későbbre érdemes halasztani, de ha felmérünk, ne féljünk FV kódnak X-et használni!
A vizes területeken egészen májusig sok a vonuló, a nádasok fajainak többsége pedig még nem jött meg! A kárókatonák, a gémek (szürke gém, nagy kócsag, kanalasgém) építkeznek, a nyári ludak kotlanak. Ezeken felül a nádban fülemülesitke és a barkóscinege ami revírben lehet. Ez utóbbi fajnak április közepén már kirepült fiataljait is lehet látni! Emiatt a vizes területek felmérését májustól gondolom indokoltnak, de például a sitkét érdemes áprilisig kutatni, hisz azután igen gyakran elhallgat! Fontos, hogy récéket, vöcsköket, guvatféléket, partimadarakat, sirályokat márciusban semmi szín alatt ne vegyünk fészkelőnek! Ezeknél a csoportoknál április közepe - május közepe a költési időszak kezdete, addig sok a vonuló!
Üstökös réce (Netta rufina) ::: Fotó: Gál Szabolcs
A vetési varjak is a telepen ügyködnek, akárcsak a többi varjúféle, de ha a pontos fészkelő számokat akarjuk feltárni inkább április közepe vagy vége táján számoljunk!
Általánosságban elmondható, hogy márciusban, főleg az időszak végén rengeteg faj érkezik, szinte nap mint nap. A korai érkezők közül (ezek közt kisszámú áttelelő is akad) a hónap közepére már vannak revírtartók (mezei pacsirta, barázdabillegető, cigánycsuk, házi rozsdafarkú, fülemülesitke, függőcinege, csicsörke, sordély), de a később érkezőket nem érdemes puszta megfigyelésből X-nél magasabb kategóriába tenni! Ilyen fajok például: búbosbanka, nyaktekercs, füsti fecske, molnárfecske, sárgabillegető, hegyi billegető, kékbegy, fitiszfüzike.
Vannak állandó, elterjedt fajok is, amik ilyenkor erős vonulásban vannak! A márciusi karvalyokat, nádi sármányt, vagy akár nagy őrgébicset (ugye ez csak az ország észak-keleti tájain fészkel) és a vörös vércsét is inkább X-be tegyük. Fészkelésük később kezdődik, akadnak revírben levők, de még a tipikus élőhelyeken is sok a vonuló!
Ez a blogbejegyzés a Madáratlasz Program (MAP) Facebook csoportjában zajló eszmecsere kapcsán született. Csatlakozz te is a Madáratlasz Program (MAP) Facebook csoportjához! >>
Kis kócsag (Egretta garzetta) ::: Fotó: Gál Szabolcs
- Gál Szabolcs blogja
- Szóljon hozzá!
A regisztráció és belépés csak és kizárólag madarszamlalok.mme.hu domain alatt megjelenő cikkekhez történő hozzászóláshoz szükséges! Az itt használt felhasználói adatokkal az MME Monitoring Központ által működtetett online elérhető monitoring adatbázisokba nem lehet belépni.
Belépés
© MME Monitoring Központ | monitoring@mme.hu Iroda: Nyíregyháza Sóstói u. 31/B., Nyíregyházi Főiskola B épület / 312 Postacím: 4401 Nyíregyháza 1. Pf. 286. |
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21. Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215 |