Mit mérjünk, miért mérjünk márciusban?

A mit-re a rövid válasz: erdőt. Azt, hogy miért - már kicsit bonyolultabb. Hiszen a legtöbb ilyenkor mérhető faj később könnyebben magasabb fészkelési kategóriába tehető, de az idő szűke miatt érdemes elkezdeni a MAP felméréseket kora tavasszal!

A rétisas, a kék galamb, a holló már kotlik az erdőkben.  A harkályok dobolnak és nászolnak, ezeket ilyenkor (április közepéig) talán a legkönnyebb felmérni. A macskabagoly, az erdei füles, az uhu vagy az uráli bagoly is szól éjszakánként. Ezek jelenléte nagyrészt költést jelent. Az egerészölyv is fészket foglal, de a héjának is lehet már fészekalja a hónap végére!

A cinege fajok odúkat foglalnak, a rigók vadul énekelnek, revírharcolnak, március végére már tojásaik is lehetnek! Itt elsősorban a fekete- és léprigóra illetve az énekesre gondolok. Szőlőrigó nálunk nem fészkel (de pl. április elején még vonul és énekelget az erdőkben!) és a fenyőrigó is csak kis számban költ északon! Ezek a márciusi fajlistákban valószínűleg vonulók.

Erdei pinty (Fringilla coelebs) ::: Fotó: Gál Szabolcs

A fakuszok revírt tartanak, fészket építenek, a csuszkák is sarazzák az odút. A meggyvágók már revírekben vannak az erdőkben, de a legtöbb pintyféle még erős vonulást mutat, vagy csapatokban járja a határt. Természetesen ezekből is vannak fészkelőhelyen éneklők, de ennek a könnyen megfigyelhető fajokból álló csoportnak a felmérését érdemes későbbre halasztani. A nálunk telelő, de csak kis számban fészkelő (csíz, süvöltő) fajokat csak X-el jelezzük, egészen április közepéig, csupán megfigyelés esetén!

Ebben az időszakban könnyű gallyfészkeket, esetleg odúkat találni! Ennek kis szépséghibája, hogy ilyenkor még nagyrészt lakatlanok, a későbbiekben érdemes visszaellenőrizni az ígéretesebbeket!

Településeken a verebek, a balkáni gerle és parlagi galamb már fészkelésbe fognak. De a települések ideális felmérési időpontja április második fele!

Ugyancsak korai még a nyílt területek feltárása. Nagyon kevés faj, aminek jelenléte biztosan költésre utalhat! Az állandó fajok (búbos pacsirta, dolmányos varjú, szarka, fácán, citromsármány) ilyenek, de rengeteg a megtévesztő eset! Az erdei pacsirta nagyon korán jön, de márciusban még vonulók is vannak! Inkább ellenőrizzük vissza többször az észlelt helyeken a madarakat! A nyílt területek felmérését véleményem szerint későbbre érdemes halasztani, de ha felmérünk, ne féljünk FV kódnak X-et használni!

A vizes területeken egészen májusig sok a vonuló, a nádasok fajainak többsége pedig még nem jött meg! A kárókatonák, a gémek (szürke gém, nagy kócsag, kanalasgém) építkeznek, a nyári ludak kotlanak. Ezeken felül a nádban fülemülesitke és a barkóscinege ami revírben lehet. Ez utóbbi fajnak április közepén már kirepült fiataljait is lehet látni! Emiatt a vizes területek felmérését májustól gondolom indokoltnak, de például a sitkét érdemes áprilisig kutatni, hisz azután igen gyakran elhallgat! Fontos, hogy récéket, vöcsköket, guvatféléket, partimadarakat, sirályokat márciusban semmi szín alatt ne vegyünk fészkelőnek! Ezeknél a csoportoknál április közepe - május közepe a költési időszak kezdete, addig sok a vonuló!

Üstökös réce (Netta rufina) ::: Fotó: Gál Szabolcs

A vetési varjak is a telepen ügyködnek, akárcsak a többi varjúféle, de ha a pontos fészkelő számokat akarjuk feltárni inkább április közepe vagy vége táján számoljunk!

Általánosságban elmondható, hogy márciusban, főleg az időszak végén rengeteg faj érkezik, szinte nap mint nap. A korai érkezők közül (ezek közt kisszámú áttelelő is akad) a hónap közepére már vannak revírtartók (mezei pacsirta, barázdabillegető, cigánycsuk, házi rozsdafarkú, fülemülesitke, függőcinege, csicsörke, sordély), de a később érkezőket nem érdemes puszta megfigyelésből X-nél magasabb kategóriába tenni! Ilyen fajok például: búbosbanka, nyaktekercs, füsti fecske, molnárfecske, sárgabillegető, hegyi billegető, kékbegy, fitiszfüzike.

Vannak állandó, elterjedt fajok is, amik ilyenkor erős vonulásban vannak! A márciusi karvalyokat, nádi sármányt, vagy akár nagy őrgébicset (ugye ez csak az ország észak-keleti tájain fészkel) és a vörös vércsét is inkább X-be tegyük. Fészkelésük később kezdődik, akadnak revírben levők, de még a tipikus élőhelyeken is sok a vonuló!

Ez a blogbejegyzés a Madáratlasz Program (MAP) Facebook csoportjában zajló eszmecsere kapcsán született. Csatlakozz te is a Madáratlasz Program (MAP) Facebook csoportjához! >>

Kis kócsag (Egretta garzetta) ::: Fotó: Gál Szabolcs