Zsezsegnek a zsezsék?

Rövid válasz: igen. Mit jelent ez bővebben? Azt, hogy az idén novemberben nagyobb eséllyel találkozhatunk egy olyan madárfajjal, amely teleink nagyobb részében csak kevés helyen és kis számban megfigyelhető. A MAP adatbázis térképein már látható az idei beáramlásuk.

Ősszel az északi országokból nagy számban érkeznek hazánkba telelő vagy a további vonulásuk előtt itt megpihenő madarak. Ezek közül sok faj évről évre nagy számban van jelen a Kárpát-medencében az őszi-téli időszakban, köztük sok olyan, amelyek nálunk nem is költenek. Persze a zsezsék nem közéjük tartoznak, mert amint azt fentebb is említettem, ők a telek többségében csak kisebb számban érkeznek hozzánk. Mindezeket ma már a MAP adatbázis térképein is megfigyelhetjük, különösen a [Fajok előfordulási gyakorisága] grafikonos térképein.

Idézet az MME Tudástárból:
Magyarország madarai / Zsezse / Leírás és életmód >> 
"Hazánkban szórványos téli vendég ez a kis termetű pintyféle. Egyes teleken csak kis egyedszámban vagy egyáltalán nem figyelhető meg, máskor viszont nagyobb inváziós csapatokban érkezik Közép-Európába... A nálunk telelő példányok észak, északkelet felől érkeznek."

November első hetében 3%, második hetében 5%, a múlt héten pedig már 15% volt az előfordulási gyakoriságuk a teljes fajlistás* adatokkal érintett UTM négyzetekben (azaz 100-ból 15 négyzetben figyelték meg a fajt).

*Teljes fajlista: amikor bejárunk egy területet és közben minden megfigyelt (látott/hallott) madárfaj előfordulását rögzítjük. Részletesebben >>

A múlt héten már a megfigyelésekben érintett négyzetek (2,5*2,5 km) 15%-ában
megfigyeltek zsezséket. (A térképen 10*10 km-es négyzetekre összevonva
láthatóak az adatok. A fenti két grafikont és a térképet 2017. november
19-én mentettem a MAP adatbázisból. Források: MAP adatbázis
(grafikon és térkép), MME Tudástár (grafika, Kókay Szabolcs)

Lentebb - a novemberi adatok alapján - egy animáción látványosabban bemutatom, hogyan is növekedett az előző hétre 15%-ig az előfordulási gyakoriságuk. A kérdés: Vajon meddig növekszik még? Ha a megfigyelőink továbbra is szorgalmassan gyűjtik és folyamatosan feltöltik az adatokat a MAP adatbázisba, akkor a tél folyamán hétről hétre nyomon követhetjük ezt is. Hajrá, és köszönjük az eddigi nagyszerű munkátokat! ;-) 

Érdekesség: Sok helyen nem Carduelis flammea, hanem Acanthis flammea tudományos néven találkozhattok vele, s az egykor alfajként ismert barna zsezse (Carduelis flammea cabaret) önálló fajként ismert és több helyen Acanthis cabaret tudományos néven írják. Nálunk Carduelis flammea cabaret (alfajként, de pl. a MAP fajlistában - helytelenül - még Carduelis cabaret). Egyébként az elmúlt hetekben 2 helyen is fogtak barna zsezséket a madárgyűrűző kollégák.
A lényeg, hogy elég változatos a "faj" taxonómiai helyzetének alakulása. :-)

Balról jobbra: szürke zsezse, barna zsezse és zsezse
Sok madarász reménykedik benne, hogy esetleg a
szürke zsezse is eljut hozzánk ezen a télen (több mint
100 éve nem volt hitelesített hazai előfordulása).
Grafikák: Kókay Szabolcs

Az animáción látható, ahogy november elejétől beáramlottak hazánkba a zsezsék.
A GIF animációhoz felhasznált grafikonokat és térképeket 2017. november 19-én
mentettem a MAP adatbázisból. Források: MAP adatbázis (grafikon és térkép), 
MME Tudástár (grafika, Kókay Szabolcs)

Érdekesség: Nyugat-Európában október óta egy nálunk gyakori faj inváziója is izgatja a madarászokat. Ez a faj a hazánkban gyakori meggyvágó, melynek ilyenkor nálunk 40% körül alakul az előfordulási gyakorisága. Kollégáink az Egyesült Királyságból és Spanyolországból rendszeresen közzéteszik Twitter csatornáikon a saját adatgyűjtő rendszerük grafikonjait, amelyeken jól látható, hogy októbertől jelentősen megnőtt a meggyvágók előfordulási gyakorisága.

Persze mindkét országban egész évben jelen van a faj, de előbbiben mindössze 800 - 1 000 párra (2011-ben), s utóbbiban ugyan 92 000 - 272 500 párra (2004-2006 között) becsülték a fészkelő állományt, azt figyelembe kell venni, hogy Spanyolország 5 és félszer nagyobb területű ország, mint hazánk, így az állomány sűrűsége csak 15-30 százaléka a miénknek (a 2000-2012 közötti időszakra 112 000 - 163 000 pár közöttire becsültük a hazai fészkelő állományt).

Az Egyesült királyságban 4%-ig, Spanyolországban 10%-ig emelkedett az előfordulási
gyakoriság a teljes fajlistás adatok alapján, s látható, hogy ez mindkét országban
kiemelkedően magas, az év ezen szakaszában megszokott átlagos értékhez képest.
Forrás: https://twitter.com/BirdTrack és https://twitter.com/SEO_BirdLife