- Madáratlasz Program (MAP) és adatbázisa
- Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program és adatbázisa
- Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) és adatbázisa
- Vonuló Vízimadár Monitoring program (VVM) és Vízimadár adatbázis

-
Füsti fecske / Magyarország / 2017. január-november
A fajok előfordulási gyakoriságának adatai (grafikonok és térképek) elérhetőek a MAP adatbázisban: map.mme.hu -
Füsti fecske / Magyarország / 2010-2017
A fajok összesítő térképei elérhetőek a MAP adatbázisban: map.mme.hu -
Füsti fecske / fészkelési időszak / Magyarország / 1999-2016
A gyakori madarak trend-grafikonjai elérhetőek az MMM adatbázisban: mmm.mme.hu

Picur 5 napos pihenője Szudánban - friss csapadék adatok és vegetációs indexek tükrében
- Nagy Károly - MME's blog
- Szóljon hozzá!
Legutóbb így fejeztem be a Nagyhalászi Gólyanaplót *: "A következő bejegyzésekben megpróbálom majd megvilágítani, hogy Picur talán nem véletlenül töltött el 5 napot azon a kietlennek tűnő sivatagi tájon, s azt is, hogy mik várják Afrikában gólyáinkat."
Mivel Picurtól nem érkeztek újabb adatok az elmúlt három napban**, így most a fent idézett ígértem első feléről fog szólni a mai bejegyzés.
*Ezt a blogbejegyzést a Nagyhalászi Gólyanaplóból hoztam át, melyet 7 éve írok, s látógatói nagyrészt laikus gólyakedvelők, nem madarászok. Ezért előfordulhatnak benne olyan magyarázó részek, melyek a madárszámlálóknak nyilvánvalóak, de a Gólyanapló olvasóinak nem.
**A bejegyzést még korábban kezdtem írni, s vasárnap reggelig valóban nem érkeztek újabb adatok. De késő délután, amikor hazaérkeztem Debrecenből, már itt vártak a délben megjött friss koordináták. Így azokat is beszúrtam a bejegyzés végére.
Vonuló madaraink más-más stratégiával vágnak neki rövidebb vagy hosszabb útjuknak (rövidebb: pl. a mediterrán régió, hosszabb: Afrika Szaharán túli területei). Sokan jelentős zsírtartalékot is felhalmoznak bőrük alatt (pl. az apró énekesek, melyek csak aktív repüléssel tudnak vonulni), amit egy-egy nagyobb táv megtétele során használ fel szervezetük. Majd megállnak egy "tradicionálisan" általuk használt pihenőhelyen (fecskék esetében ezek általában nádasok), ahol ismét feltöltekeznek, s utána ismét folytatják útjukat. A szárazabb vidékeken (pl. Száhel övezet) számukra életbevágó ezeknek a megállóhelyeknek a megléte és állapota is. Nem mindegy az sem, hogy mikor érnek oda. Fontos lehet, hogy az adott régióban akkor éppen ne legyen szárazság. Sajnos a klímaváltozás, az ember tájátalakító tevékenységei, és még számos egyéb ok miatt ezek a feltételek egyre kevésbé kiszámíthatóak számukra. (Ha egy nádas eltűnik, akkor sem táplálék, sem biztonságos éjszakázóhely nem várja őket. Mehetnek tovább a következőig, ami sokuk pusztulásával járhat.)
A gólyák, mint tudjátok, nem repülnek át nagyobb tengereket, inkább a partvonalak mentén vonulnak, s amennyire csak lehet, kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat (termikelnek, majd amennyit csak tudnak hosszan siklanak, takarékoskodva az energiájukkal). De nekik sem mindegy, hogy milyen kondícióval vágnak neki a hosszú útnak. Napi megállóhelyül ők is olyan helyeket néznek ki, melyek közelében táplálkozni tudnak és nyugalmuk is lesz az éjszakázáshoz. Ha minden jól megy, akkor a tempósan vonuló csapatok első jelentősebb, több napig tartó pihenőjüket már Afrikában tartják. Feltehetően nem mindegy nekik sem, hogy ez a hely tejesen száraz és zavart terület, vagy olyan, ahol akkor éppen van elég táplálék és viszonylagos nyugalom. Több napos piknikre nem érdemes megállniuk olyan helyen, ahol a csapat nem talál egy árva sáskát sem, s ahol emberek vagy más élőlények kergetik őket éjjel-nappal.
S akkor a fenti bevezető után rátérek Picur 5 napos megállójára. Láthattuk, hogy Szudánban, a Nílus mellett, El Matamma és Shendi települések közelében töltötték az időt. A Google Föld műholdképei alapján nagyrészt a településtől távolabb, a köves-homokos sivatagban bóklásztak és éjszakáztak. Picur néhány pontja szerint ugyan ellátogatott a Nílus mentén öntözött farmokra is, de nem ott dekkolt naphosszat.
S gondolom, azt sem kell ecsetelni, hogy a Föld minden részéről elérhető nyilvános nemzetközi meteorológiai adatbázisok milyen fontosak a madarak vonulását kutatók számára.
Vannak viszont olyan, a laikusok által talán kevésbé ismert adatbázisok is, melyeket szintén használnak a madárvonulás kérdéseit vizsgáló kutatók is, amilyenek például az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) adatbázisok (természetesen nem miattuk fejlesztették, hanem mindenféle gazdasági és természettudományos kutatásokat végzők számára).
Az NDVI-t magyarul vegetációs indexként szokták emlegetni. Valójában "egy dimenziómentes mérőszám, amely egy adott terület vegetációs aktivitását fejezi ki. Értékét a növényzet által a közeli infravörös (NIR) és a látható vörös (RED) sugárzási tartományban visszavert intenzitások különbségének és összegének hányadosa szolgáltatja, A NDVI korrelál a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalmával."
Ne ijedjetek meg, további tudományos részletekbe nem bocsátkozom, mert akit mélyebben érdekel a téma, az angol nyelven kimeríthetetlen mennyiségben találhat szakirodalmat az interneten is, s néhány érdekesebb anyag magyar nyelven is elérhető. ;-)
Azért említettem meg az NDVI-t, mert a USGS (United States Geological Survey) FEWS NET Africa Data Portal szolgáltatásait vettem igénybe, hogy megnézzem Picur szudáni 5 napos pihenőjének helyszínét. Érdemes tudni erről az adatbázisról, hogy Afrika teljes területéről elérhetőek rajta a lehető legfrissebb NDVI adatok, s még sok-sok egyéb információ. S a frissesség jelen esetben azt jelenti, hogy a hét második felében már hozzáfértem az előző hét adatihoz.
Nem semmi, igaz-e? ;-)
S akkor, a Gólyanaplóban talán szokatlanul hosszú bevezető után, rátérek a lényegre. Mit is találtam a USGS adatbázisában? (Meg kell jegyeznem, hogy ez csak egyfajta játék volt ezekkel az adatokkal, melyekből sokan, sok-sok erőforrás számítási teljesítményével, igen komoly és húsba vágó elemzéseket szoktak végezni.)
A további részleteket a térképek és ábrák alatt olvashatjátok!
Fontos megjegyzések, a félreértések elkerülése végett!
- A következő térképek nem műholdképek, hanem a speciális többcsatornás műholdképek alapján készült, az NDVI értékeket vagy azok átlagtól való eltéréseit ábrázoló térképek, különböző színezésekkel.
- Ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk értelmezni, akkor azt mutatják meg, hogy az adott területeken milyen mértékben fordultak elő klorofillt tartalmazó növények az adott időszakban (esetünkben 2014. aug. 21-31. között).
- S ahol vannak növények, ott feltehetően vannak a gólyák számára fogyasztható táplálékállatok is (pl. sáskák). Ahol több a zöld növényzet, ott valószínűleg a "gólyatáplálék" is több.
Remélem, hogy nem feküdte meg a gyomrotokat ez a kis játék az adatokkal, térképekkel és ábrákkal! ;-)
Egy kis bónusz a végére, két térképpel a ma délben érkezett adatok alapján, hogy tudjátok merre vette az irányt Picurunk. ;-)
Ha érdekel Picur útjának története, akkor érdemes meglátogatnod a Nagyhalászi Gólyanaplót! >>
Jeladós madaraink rendszeresen frissített térképeit a satellitetracking.eu honlapunkon keresd! >>
- Nagy Károly - MME's blog
- Szóljon hozzá!
A regisztráció és belépés csak és kizárólag madarszamlalok.mme.hu domain alatt megjelenő cikkekhez történő hozzászóláshoz szükséges! Az itt használt felhasználói adatokkal az MME Monitoring Központ által működtetett online elérhető monitoring adatbázisokba nem lehet belépni.
Belépés
© MME Monitoring Központ | monitoring@mme.hu Iroda: Nyíregyháza Sóstói u. 31/B., Nyíregyházi Főiskola B épület / 312 Postacím: 4402 Nyíregyháza Pf. 16. |
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21. Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215 |