Nagyhalász

Ezt a mai bejegyzést különös örömmel és büszkeséggel írom. Örülök, hogy mind a négy Halász fióka fészkekben nevelkedik újra, s büszke vagyok a csapatom minden tagjára, akikkel ezt elértük! 

Mielőtt elutaztam rövid pihenőre Észak-Afrikába, valahol ott tartott a történetünk, hogy a Négyek az Állatparkból elindultak Hortobágyra, a Górés-tanyára. Előtte már elkezdődött a névadó szavazás, s időközben már neveket is kaptak.

Közel két hete nem jelentkeztem itt a blogon. Eltűntem, mint szürke szamár a ködben, de valójában az Yvette* okozta szürkeség vetett vissza. Egyrészt amíg itt tartózkodott nem nagyon volt alkalmas az időjárás a madárszámlálásra, másrészt sajnos bőven adott munkát a megmaradt szabadidőmben is. (Terepi felmérésekre nekem is csak a szabadidőmben, főként a hétvégeken adódik alkalmam.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai - a "Madarak határok nélkül" projekt keretében - idén is több kamerát szereltek fel a fehér gólyák életének tanulmányozására.

Március 23-án megérkezett Halász és Hajnal, a híres nagyhalászi gólyák. Hetedik éve figyelhetjük életüket webkamerán keresztül, s azóta sok-sok ezren kedvelték meg őket. Az elmúlt években több millió oldalletöltés volt a gólyakamera oldalán, s a Halász család rendszeresen szerepelt a különböző médiák híradásaiban is.