RTM

A válasz két szempontból is érdekelhet bennünket. Egyrészt mostanában repültek ki az idei fészekaljak, s a fiatal sarlósfecskék és szüleik is hamarosan elhagyják a fészkelőhelyek környékét (több helyen el is hagyták már), így egy gyors számlálással képet kaphatunk, hogy jelenleg hol vannak még jelen a sarlósfecskék. Másrészt, sajnos általában is kevés információnk van arról, hogy hol és mennyi fordul elő ebből a madárfajból hazánkban. Persze tudjuk, hogy főként városaink magas épületekkel rendelkező részein fészkelnek a leggyakrabban, de csak kevés helyről vannak konkrét adataink.

A feladat tehát az, hogy a következő napokban a lehető legtöbb potenciális „sarlósfecskés” helyen végezzünk megfigyeléseket, s az adatok kerüljenek fel a Fecske és gyurgyalagfigyelő adatbázisba*. Egyúttal ez lesz a Keresd a madarat!** című projektünk 1. küldetése!

A madárszámlálók legfőbb ellenfelei közül a legkevésbé kiszámíthatóról szól ez a mai bejegyzés. A legnagyobb ellenfél persze mi magunk vagyunk, hiszen a sok év tanulás és terepi tapasztalat nélkül nem vághatunk bele a legtöbb madárszámláló munkába. A biztos fajismeret tehát nélkülözhetetlen, de szorgalommal és motivációval a legtöbb ember számára elsajátítható. A terepi viszonyok is megnehezíthetik munkánkat, de a meredek hegyi kaptatók, a hazai agrártájat behálózó csatornák, a belvízzel borított földek, a traktorral tengelyig mélyített és járhatatlan földutak vagy a derékig érő reggel még nedves repce is legyőzhető, s néhány év után már rutinból tervezhető, ha az MMM pontjainkat kell megközelítenünk. A legbosszantóbb ellenfelünk viszont az időjárás, különösen a szelet nem kedveljük. Próbáld meg kiszámítani, mielőtt terepre indulsz! Ehhez szeretnék néhány tippet adni, melyeket a legtöbben biztosan ismertek, de hátha hasznos lesz így egybeszedve.