- Madáratlasz Program (MAP) és adatbázisa
- Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program és adatbázisa
- Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) és adatbázisa
- Vonuló Vízimadár Monitoring program (VVM) és Vízimadár adatbázis
-
A fajok előfordulási gyakoriságának adatai (grafikonok és térképek) elérhetőek a MAP adatbázisban: map.mme.hu -
A fajok összesítő térképei elérhetőek a MAP adatbázisban: map.mme.hu -
A gyakori madarak trend-grafikonjai elérhetőek az MMM adatbázisban: mmm.mme.hu
Átvonulók
- Nagy Károly - MME blogja
- Szóljon hozzá!
Az előző bejegyzésben megígértem, hogy a következő rövid cikk a tipikus "átvonuló madárfajokról" szól majd, amelyek hazánkban nem költenek, de vonulási időszakokban akár nagyobb számban is találkozhatunk velük.
Nem mellesleg jellegzetes formája van a gyakorisági grafikonjuknak, olyanok, mint a kétpúpú tevék, tavasszal és ősszel van egy-egy púpjuk. :-)
Pontosabb lesz mindkét grafikonunk, ha a költési időszak után is lesz hetente 100-nál több
négyzetből adatunk, természetesen megfelelő térbeli eloszlásban.
Néhány tipikus "átvonuló madárfaj":
- vonuláskor gyakoribbak: kormos légykapó, réti pityer, rozsdástorkú pityer, havasi pityer (a pityerek ősszel inkább szeptembertől), pajzsoscankó, havasi partfutó, sárszalonka, nagy póling (bár utóbbi kettő fészkelő is, de főként átvonulókkal találkozunk), füstös cankó, szürke cankó, erdei cankó, réti cankó.
- rendszeres, de ritkább fajok közül: sarki partfutó, fenyérfutó, apró partfutó, Temminck-partfutó, sarlós partfutó, sárjáró, kis goda.
Pontosabb lesz mindkét grafikonunk, ha a költési időszak után is lesz hetente 100-nál több
négyzetből adatunk, természetesen megfelelő térbeli eloszlásban.
Néhány megjegyzés:
- A vonulási időszakban is nagyon fontos a jó fajismeret és a sok terepen töltött idő, hiszen ezekkel a fajokkal csak egy-két hónapig találkozunk tavasszal és ősszel, ráadásul sokszor bújkálva, nem feltűnő énekléssel mozognak.
- X a helyes FV kód! Ezen fajok többsége egyáltalán nem költ hazánkban, így tavasszal akkor sem adunk neki A-s FV kódokat, ha egyébként adnál (alkalmasnak tűnő fészkelőhely, násztevékenységnek tűnő viselkedés, éneklés stb.). A lényeg, hogy ehhez is kell a fajismeret, ami nem csak a faj felismerését, hanem a faj ismeretét jelenti, s ebbe bizony az életmódjuk és a költő állományaik előfordulásának ismerete is bele tartozik!
-
Jellegzetességek a MAP grafikonon:
- U alak, a tavaszi és őszi csúcs közötti mélyedés, kifejezetten kétpúpú teve az ábra;
- ősszel lassabb a vonulás, ezért is jobban megfigyelhetőek, nagyobb csapatokban, ezért nagyobb valószínűség szerint kerülnek szem elé;
- torzíthat az is az őszi számok javára, hogy ilyenkor gyakrabban megyünk ki vizes élőhelyekre, ahol ezek a fajok nagyobb valószínűséggel vannak jelen a fajlistáinkban (tavasszal diverzebbek a vizsgált élőhelyek típusai), ill. ősszel ráadásul még mindig "gyengék vagyunk", nem vagyunk reprezentatívak (kellene heti 100 UTM teljes fajlistával).
Ezt a témát nem is részletezem tovább. Néhány faj grafikonjait (teljes fajlisták és összes adat alapján) alább láthatjátok, szeptember 24-ig bezárólag. Figyeljétek az adatbázisban, hogyan alakulnak tovább az ősz hátralévő részében! ;-)
- Nagy Károly - MME blogja
- Szóljon hozzá!
© MME Monitoring Központ | monitoring@mme.hu Iroda: Nyíregyháza Sóstói u. 31/B., Nyíregyházi Főiskola B épület / 312 Postacím: 4402 Nyíregyháza Pf. 16. |
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21. Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215 |