Évtizedek stabilitása után közel negyedével csökkent a hazai fehérgólya-állomány az utóbbi öt évben

Elkészült a 2019. évi, ötévenként megismételt országos fehérgólya-felmérés adatösszesítése. Ez alapján a hazai fészkelő állomány a korábbi évtizedek 4800-5500 párjáról sajnos közel negyedével, 3900-4200 párra csökkent.

 

A 2019. évi felmérés fő számai

Az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, melynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen gólyapár került elő Magyarországon 2019. nyarán. A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag.

A felmérésből kimaradt településeket is beleszámolva 3900-4200 között volt a fészkelő fehér gólya párok száma 2019-ben.

Ez mennyi kirepült fiókát jelent?

A párok többsége (38 %) 3 fiókát nevelt tavaly, bár 65 fészekben 5 fióka is nevelkedett. Egy fészekből átlagosan 2,3 fióka repült ki, így 8500-9000 kis gólya repült ki a fészkekből ebben az évben. Sajnos ezekből több tucatnyi már az első napokban áramütés áldozatául esett és az időjárás szeszélyei, a táplálékhiány is tovább fogják tizedelni az állományt, mire 3-5 éves korukban visszatérnek – többnyire szülőhelyük néhány tíz km-es körzetében – fészket foglalni.

Mennyire pontos a végeredmény?

A felmérés úgy is hatalmas munka, hogy ha nem érinti az ország összes megyéjének összes települését és az sem biztos, hogy ha egy településen járnak a madarászok, minden egyes fészket megtalálnak. A felmérésből kimaradt települések populációját a korábbi évek adatai és a változás trendje alapján ki lehet számolni. Ez a matematikai becslés természetesen nem hajszálpontos, de a változások nyomon követésére tökéletesen elegendő.

A korábbi évekhez képest sok, vagy kevés ez a négyezer pár?

Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A második világháború utánra ez felére csökkent és az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre 5 ezer pár körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás hatásai miatt 4800-5500 pár között ingadozó létszám az ezredforduló után viszont újabb csökkenésbe kezdett és a legújabb adatok alapján jelenleg mintegy 4 ezer pár gólyánk van. A csökkenés főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma.

Minek köszönhető a csökkenés?

A madaraknak is hasonló életszükségleteik vannak hozzánk: nagyon fontos a lakóhely és az élelem. Nálunk ez a lakást, házat és áttételesen a munkáért kapott pénzt jelenti. A gólyáknál a fészekrakó- és a táplálkozóhelyet. A madaraknál természetesen bonyolultabb a helyzet, ha a téli élelemhiányt és a vonulást nézzük, de maradjunk a fészeknél és a tápláléknál.

A gólyák eredetileg nagy fákon költhettek, onnan költöztek át a zsúp- és nádtetős épületeinkre, valamint a kazlakra. Ezek eltűnésével tulajdonképpen kényszerből költöztek át a villanyoszlopokra – ez a váltás is állománycsökkenéssel járt a XX. század közepén.

A táplálkozóhelyek kiterjedése és minősége egyértelműen csökken. Elég ha arra gondolunk, hogy 1941., az első országos felmérés óta megfeleződött a gyepek kiterjedése, duplájára nőtt a beépített területek aránya és duplájára nőtt a fehér gólyák által elkerült erdők mennyisége is. Az elsősorban az üde, nedves gyepeken, mocsarakon táplálkozó fehér gólyák a csatornázások, vízelvezetések miatt szárazabb, nekik kedvezőtlenebb, táplálékszegényebb helyeket találnak. Ehhez hozzájárul, hogy a legeltetés visszaszorult, sok gyep becserjésedett, beerdősült, de a kaszált gyepeken is kevesebb a rovar, mint korábban. Az alkalmi táplálkozóterületként használt szántókon a vegyszerezés okoz problémákat. Ehhez jön a klímaváltozás miatt a telelőhelyek átalakulása is.

Nemzetközi összehasonlításban hogy áll Magyarország?

A fehér gólya főként Európában költ, és a trendeket tekintve többé-kevésbé hasonló a helyzet, a XX. században jelentős állománycsökkenés volt mindenhol, amit az 1980-as, 1990-es években növekedés váltott fel. A párok száma sehol nem érte el a korábbi mennyiséget és sajnos a jelek szerint az utóbbi évtizedben megint romlik a helyzet. A legtöbb pár Lengyelországban él, ahol a 2004/2005-ben felmért 50 ezer párból 10 ezer pár eltűnt 2014/2015-re. Spanyolországban 33 ezer pár ismert, 10 ezer pár feletti az állomány még Ukrajnában, Fehéroroszországban,  Lettországban és Litvániában.

Mire számíthatunk a jövőben?

A fehér gólya egy jó alkalmazkodó képességű faj, gondoljunk csak arra, hogy beköltözött az emberi településekre és a villanyoszlopokra. Változnak vonulási szokásai, a régebben Afrikában telelő faj nyugati állományai ma már Spanyolországban vészelik át a hideg évszakot. Az állománycsökkenés sem évről-évre folyamatosan zajlik, hanem enyhe növekedéseket tör meg egy-egy rossz időjárású év. Egy-egy ilyen év viszont, például éppen a 2019-es, amikor a tavasz végi-nyár elejei csapadékos időben sok gólyafióka fázott meg és pusztult el, sokkal erősebben visszavet egy kisebb, rosszabb táplálkozóterületeken élő állományt.

Erőfeszítéseket kell tennünk az élőhelyek megőrzése érdekében! Meg kell őrizni a gyepeket, az ésszerűség keretei között kell tartani az erdőtelepítéseket, meg kell őrizni a felszíni vizeket. Minél több legelő állatra lenne szükség, nemcsak a gólyák, de a többi vadon élő faj, és végső soron a saját környezetünk megőrzése érdekében is. Ha ebben sikerül előre lépni, a gólyaállományunk csökkenése is megállhat.

A felmérés története

A fehér gólya a magyar nép egyik kedves madara, így a hazai természetvédők is régóta kiemelt figyelmet fordítanak rá. A Madártani Intézet már 1941-ben országos felmérést szervezett a tanítói kar bevonásával, amit 1958-ban a postások közreműködésével indítottak újra. Azóta ötévente újabb cenzusok követik egymást (1968 után, a nemzetközi felméréshez igazodva 1974 következett), így az MME 2019-ben is „gólyanépszámlálást” szervezett. Az adatok elemzése alapján viszont nincs igazán okunk az örömre.

Hogyan zajlik a felmérés?

A felmérés során tulajdonképpen nem elsősorban a gólyákat, hanem a fészkeket írják össze a szakemberek. Rögzítik, hogy mire épült a fészek, van-e benne gólya, van-e fióka és mennyi? A felmérésre ezért július első felében szokott sor kerülni. Az adatokat az MME on-line adatbázisban gyűjti (golya.mme.hu), majd ezek alapján történik a részletes feldolgozás.

Hol vannak a gólyafészkek?

A fészkek szinte kizárólag településeken vagy alföldi tanyák közelében, tehát emberközelben vannak. Villanyoszlopon épült 84 %-uk, különálló oszlopon 6 %, épületeken 9 %, egyéb helyen (például silón, magaslesen) 1 % volt. Fán mindössze 6 pár költött, pedig 1941-ben még minden harmadik fészek fára épült!

A fehér gólyák védelme

Az emberkövető, alkalmazkodóképes fehér gólyák állománycsökkenését a száraz, és különösen a nedves gyepek megőrzésével és természetbarát kezelésével, legeltetésével, végül, de nem utolsó sorban az áramütés okozta elhullás további mérséklésével (gólyakosarak kihelyezése >>, áramütéses esetek lakossági bejelentése >>) lehet megállítani.

Lovászi Péter - Nagy Károly
MME Monitoring Központ

© MME-BirdLife Hungary »