Felmérések drótszamáron, május első napjaiban / Hányattatott és kedvező helyzetben élő nagyvárosi madarak

Előző bejegyzésemben említettem, hogy többek között miért is jó egy madárszámlálónak a május elsejéhez kapcsolódó hosszú hétvége. Én sem tettem másként, s kihasználtam az időt, már amennyire az időjárás engedte. Az első három nap csaknem a terveim szerint alakult, de sajnos vasárnap 8-as erősségű szélre ébredtünk, ami egész nap nem enyhült, így nem volt értelme terepre menni.

Szép sorjában felelevenítem a majálistól szombat délutánig történteket, s közben néhány tapasztalatomat is megosztom. Mivel mindhárom nap Nyíregyházán és közvetlen környékén jártam kerékpárral, így jött a cím.*

*Tudom, hogy nem nagyváros, de hazánkban a hetedik legnagyobb lélekszámú, így jelentősen különbözhetnek az itt tapasztaltak egy kisvárostól. Csakis ezért a „nagyvárosi” megnevezés. ;-)

Terveim szerint vasárnapig túl leszek az első számláláson az egyik MMM mintaterületemen (EU51B4), s több négyzetben MAP bejárásokat is végeztem volna. Lássuk mit sikerült ezekből véghezvinnem.

Az EU51 kódú 10*10 km-es UTM négyzeten belül a zölddel körberajzolt 4 db 2.5*2.5 km-es négyzetben terveztem a felméréseket. Ezek baloldalon lefelé az EU51A4, EU51B3, EU51B4, s jobbra az EU51D1.

 

Május 1.

Erre a napra két négyzetben is terveztem MAP bejárást tartani. Először Sóstógyógyfürdőre, a várostól északra fekvő négyzetbe látogattam, annak is egy olyan erdős részébe, ahová ritkábban jutok el. Egészen pontosan az EU51A4 UTM két 500*500 m-es szegmensébe, a 09-es és 14-es számúakba.

Hogy miért volt fontos ebbe a két szegmensbe eljutni, amikor van még ezen kívül 23 másik az UTM-ben, s 10 másik is erdőben van?

Nem lett volna feltétlenül fontos ebben a két szegmensben is megfigyeléseket végeznem, mert az adott UTM-ben a két-három órás bejárásaim így is megfelelő arányban érintették volna a főbb élőhelyeket (erdő, agrár, vizes és lakott terület). Más miatt mentem erre az elzárt helyre. A 09-es és 14-es számú szegmensek ugyanis városunk napjainkra talán legjobban ismert intézményében, a Nyíregyházi Állatparkban vannak. A parasztudvar, a vizek, a tágas kifutók és istállók olyan vadonélő madárfajokat is nagyszámban vonzanak, melyekkel a Sóstói-erdőben egyébként ritkán találkozhatok. Ezért mindenképpen érdemes a hasonló helyeket bejárni, még ha fizetni is kell érte. :-)

A parasztudvar dagonyájában találkoztam az idén az első tőkés réce fiókákkal (vadon élők járnak be az Állatparkba költeni is, FV kód: C3). Számos más madárfajt is itt láttam először fészek közelében. Nem a hóbagolyra gondolok. Azt csak azért tettem a montázsba, hogy kiemeljem: Csak a vadonélő hazai madárfajok megfigyeléseit rögzítsd a MAP terepnaplóba!

 

Az állatkerti séta után a kettővel délebbi UTM négyzetben (EU51B4) folytattam a MAP-ozást, immáron kerékpárral**. Ebben a négyzetben gyakran megfordulok, mert ebben lakom, így már több bejárást is végeztem (az költési időszakonként minimum 2 bejárást bőven túl fogom teljesíteni). De vannak helyek, ahol még nem jártam az idei költési időszakban. Amikor egy-egy 25*2.5 km-es UTM-ben a korábbi bejárások során a gyakori fajok többségét már „kipipáltad”, de tudod, hogy van még olyan „forró pont” a négyzetben, ahol feltételezed (vagy korábbi tapasztalataid alapján tudod) még olyan fajok fészkelését, melyekkel eddig nem találkoztál, akkor azokat érdemes meglátogatni. Ilyen volt nekem pénteken az említett négyzet északkeleti sarka, ahol a nyíregyháza városliget, azaz a Bujtosi-tavak vannak.

**Minden felméréskor felmerül a kérdés, hogy gyalog, kerékpárral vagy autóval érdemes nekivágni a munkának. (Persze néha a kenu, motorcsónak vagy repülőgép is felmerül, de az esetek többségében csak az előbb említett három jöhet szóba.)

Ha nagyon közel van a felmérés területe, akkor gyalog is útnak indulok, de távolabbra autóval megyek, majd a helyszínen váltok gyalogszerre. Általában 25 kilométeres távolságig drótszamárral vagyok a leghatékonyabb. Hiszen ilyenkor útközben is mindent látok és hallok, s utóbbi nem elhanyagolható előny, ha fajlistát kell rögzíteni. Persze megvan az a hátránya, hogy a szeszélyes áprilisi-májusi időjárás megtréfál, de ezért figyelem folyamatosan a legfrissebb előrejelzéseket a Meteora alkalmazással, s az esőkabát mindig ott lapul a hátizsákban.

A Bujtosi-tavakat kisebb nádszigetek teszik változatosabbá és a madarak számára is vonzóvá. Persze nem kell itt több száz hektáros Ramsari-területre gondolni, de egy nagyváros belvárosi négyzetében ez mégis egy fontos madárélőhelynek tekinthető. ::: A bal alsó képen egy búbos vöcsök kotlik éppen (FV kód: C6), még ha ez nem is látszik a telefonnal távolról készült képen. :-)

 

Itt figyeltem meg a nádasokban és vizes élőhelyeken fészkelő fajokat (pl. búbos vöcsök, tőkés réce, vízityúk, nádirigó, dankasirály). Találkoztam fattyúszerkőkkel (nem költenek ott), de törpegémmel, nádi tücsökmadárral és foltos nádiposzátával nem. Előbbivel még biztosan összefutok majd, mert régóta költenek a „nagyobb” tavak nádszigeteiben. De sajnos a nyugati kisebb tavaknál, ahol tavaly őszig szélesebb nádszegélyek voltak, s ahol a nádi tücsökmadarak és nádiposzáták fészkeltek, már csak hűlt helyét találtam a nádasnak. A probléma nem az, hogy learatták a nádat, hanem valamiféle városi tervek szerint teljesen megszüntették azt, s ki tudja milyen rekreációs célokat fog szolgálni a terület. Minden esetre valószínű, hogy így két fajjal szegényebb lett a Bujtos, s így az EU51B4 négyzet is. Tavaly ilyenkor az MMM felmérésemkor (a 4-es számlálási pontom éppen ide esik) vígan énekeltek ott a nádi énekesek.

A 4-es pont közelében tavaly még szélesebb nádszegély volt, ami látszik a Google Térkép műhold nézetén is.

A Google Street View friss téli képein már nincs nádas.

A nádas helyett most békanyál lepi el a part szélét.

 

Erről a pontról tavaly a „Fotózzunk az MMM pontjainkról! – Észak-Kelet-Dél-Nyugat” című cikkben készítettem példa fotókat. A cikk éppen arról szólt, hogy az MMM megfigyelési pontjainkon készített és az adatbázisba feltöltött fotókkal milyen jól nyomon tudjuk majd követni az élőhelyek változását. Érdemes megnézni az akkor készített fotókat, sajnos jól látható a változás!

Hazafelé kerekezve még bővítettem a fajlistát néhány fajjal, köztük a Váci Mihály Kulturális Központhoz és környékére megérkezett molnárfecskékkel (már jó néhány napja megérkeztek). A hatalmas épületen a Fecske- és gyurgyalagfigyelő adatbázis szerint közel 100 molnárfecske költött még az előző években. De vajon meddig lesznek még itt fecskék?

Az épületet éppen felújítják. Vajon eközben zavartalanul tudnak majd költeni a molnárfecskék?

 

Május 2.

Pénteken nem volt sok időm madarászni, de délután azért felugrottam a bicajra (MAP-ozni szinte bármikor lehet, bár reggel és délelőtt ideálisabb), s az EU54B3 19-es és 24-es szegmensei felé vettem az irányt. Megint egy olyan helyre látogattam, amit egy nagyvárosban nem érdemes kihagyni, mert vonzza a fészkelő madarakat. Bizony, ezek a temetők. A nyíregyházi Északi temetőben (Morgó) is olyan sűrűségben költenek a rigók, pintyek, csicsörkék, mint talán sehol máshol a városban, s ebben az UTM-ben itt találkoztam az első valószínűleg fészkelő kis poszátával is. Aztán feltámadt a szél és jött a borulat, ami gyorsan hazazavart.

A nagyvárosi temetők öreg fái és a nyugodt környezet vonzzák a fákon és bokrokon fészkelő fajokat.

 

Május 3.

Ezen a napon MMM-ezni szerettem volna az EU51B4 négyzetben, de sajnos hiába keltem korán, reggel esett és szeles is volt az idő, így ez a tervem meghiúsult. Sebaj, gondoltam, május 10-ig még lesz alkalmam elvégezni az első számlálást. (Az MMM felmérést lehetőleg délelőtt 10 óráig be kell fejezni mind a 15 megfigyelési ponton, s lehetőleg szélcsendes vagy csak enyhe szélben végezhető.)

Később elállt az eső, így MAP-ozásra még alkalmam nyílt, hiszen abban nincsenek annyira kötött szabályok. :-)

Többek között az EU51D1 négyzetben is jártam, melynek északi szélén kezdődik az Igrice-mocsár, városunk egyik védett területe. Nagy része már az északabbra lévő EU51C2-ben van, de oda már nem mentem be, mert egyrészt a gémtelepen a számlálás sok időt elvett volna, másrészt a mocsárba kerékpárral már nem ideális bevetni magam. Ezt majd egy következő alkalommal abszolválom, egyeztetve a terület kezelőjével.

Egy város közeli ló-legelő és a fás-cserjés részek szintén kihagyhatatlan úticélok. :-) ::: Fontos megjegyezni, hogy sok helyen kerítések és behajtani tilos táblák állhatják utunkat. Az ilyen helyekre csak akkor menjünk be, ha a tulajdonossal egyeztettünk! Egyébként pedig kívülről is megfigyelhetjük területen mozgó fajokat.

Az Igrice-mocsár már nagyrészt az EU51C2 UTM-ben terül el, de a tőle délre eső részeken még „kipipáltam” többek között a fészkelő tőkés récét, barna rétihéját, nádi tücsökmadarat, nádiposzátákat, poszátákat.

Rétek, nádasok és csatorna az Igrice-mocsár Természetvédelmi Területtől délre. A bal alsó képen látható fatörzs hídon már nem mentem át a kerékpárommal. :-)

Az Igrice környékén lévő gyümölcsösök ezúttal nem tartogattak újabb fajokat. A csatornák hasonló hídjait viszont mindig érdemes megnézni, mert gyakran fészkelnek alattuk füsti fecskék is.

Adidas Dame Lillard

© MME-BirdLife Hungary »