Fotózzunk az MMM pontjainkról! – Észak-Kelet-Dél-Nyugat

15. éve végezzük országszerte ugyanazokkal a módszerekkel a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) tavaszi felméréseit. Már a kezdetekkor egyik fontos célja volt programunknak, hogy hosszú távon nyomon kövessük a főbb élőhely-típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján.

Ez a blogbejegyzés azoknak szól, akik az idei évben is elvégzik az MMM felméréseket! Sokan már túl is vannak az első tavaszi számláláson, hiszen április 15-től kezdődhettük el a munkát, s már csak egy hét van hátra a május 12-ei határidőig (az idén 2 nappal kitoltuk a határidőt).

Ahogy fentebb említettem, az MMM-ben, a gyakori madárfajok számlálása mellett, az élőhelyek változásait is nyomon követjük. A terepnaplóban nem csak a megfigyelt madarakról veszünk fel adatokat, hanem a megfigyelési pontjaink 100 méteres körzetében feljegyezzünk azt is, hogy milyen főbb élőhelyek találhatóak ott, s az évről évre végzett munkának köszönhetően több mint 100 ezer, a lenti képen láthatóhoz hasonló rajzunk is van a felmért pontok környezetéről. Ezek a terepnapló lapok fontos kordokumentumok a legjellemzőbb élőhelyekről és azok változásáról, köztük nagyrészt olyanokról, melyek hazánk területének jelentős részét meghatározzák (pl. mezőgazdasági területek). Feldolgozásukkal nemcsak a madárfajok állományainak nagyságáról és azok változásáról tudhatunk meg sokat, hanem például arról is, hogy a gyakori fajok milyen élőhelyeket preferálnak, s az adott élőhelyeken milyen változásokat tapasztaltak felmérőink. Így az állományváltozások okainak feltárásában is segítségünkre lehetnek, ha egy vizsgált faj esetében feltételezhető, hogy a háttérben az élőhelyek eltűnése, felaprózódása vagy átalakulása állhat. (További részletekbe ezúttal nem bocsátkozom, mert már kicsit így is elkalandoztam a bejegyzés eredeti témájától, bár felvezetésnek talán szükséges volt.)

Természetesen a terepnaplóba rajzolt élőhely-térképek mellett a vizsgált időszakból származó műholdfelvételek és légifotók elemzését is érdemes bevonni a változások okainak feltárásában. Ezeken kívül még van még egy fontos és eddig kiaknázatlan lehetőség, ha a megfigyelési pontjaink állapotáról szeretnénk információkat. Ez nem más, mint a helyszínen készített fotók felhasználása, melyekkel olyan részleteket is megvilágíthatunk, amit sem a terepnaplókban rögzített élőhelyi adatok, sem a műholdfelvételek nem mutatnak meg.

A 90’-es évek végén, amikor útjára indítottuk az MMM-et, még fel sem merülhetett, hogy a megfigyelési pontokról fotókat is kérjünk felmérőinktől. Azóta a digitális fotózás széles körben elterjedt, s szinte mindenkinek van egy olyan fényképezőgépe, ami a célnak megfelelhet, hiszen ma már alig van olyan mobiltelefon, amiben nincs kamera. A célnak pedig – mint az lentebb is látható lesz – szinte bármilyen fényképezőgép megfelel.

Mi legyen a fotók készítésének protokollja?

Hogyan fotózd le a megfigyelési pontjaidat?

Fontos, hogy a felméréshez hasonlóan a fotózásnak is legyenek mindenki által betartható szabályai, melyeknek köszönhetően a fotók összehasonlíthatóak lesznek az egymás utáni években, s minden más mintaterületen készített fotókkal is.

A fotózást az alábbiak szerint végezd el:

• Az egyes megfigyelési pontokhoz megérkezve, a számlálás megkezdése előtt (általában egyébként is várunk egy-két percet, amíg a madarak megszokják jelenlétünket) négy darab fotót készíts, észak – kelet – dél – nyugat irányba fordulva.
• A sorrend minden esetben ugyanez legyen, így a fotók letöltésekor és később az adatbázisba történő feltöltéskor nem téveszted majd el az egyes irányokba néző fotókat.
• A fotózást ugyanarról a helyről végezd el minden alkalommal, ahol a számlálást is végzed!
• A fotókat minden egyes felméréskor elkészítheted, azaz a két tavaszi (fészkelési időszakban) és a téli számláláskor is, de ha évente vagy néhány évente csak egyszer készítünk fotókat, már az is elegendő. Utóbbi esetben a fészkelési időszak második felmérésekor ajánljuk a fotózást (a mezőgazdasági területeken az elvetett növénykultúrák akkor már biztosan felismerhetőek, ahogy a természet közeli élőhelyek is).

Milyen fényképezőgéppel és beállításokkal készítsd a képeket?

Április 13-án az EU51B4 UTM 04-es és 05-ös számú megfigyelési pontjain tesztelés céljából egy DSLR fényképezőgéppel (Olympus E-520) és egy mobiltelefonnal (Motorola Defy+) is készítettem fotókat, hogy lássam a különbséget. Valójában arra voltam kíváncsi, hogy a mobiltelefonnal készített fotók is megfelelnek-e a célnak, azaz a pontokon készült fotókon felismerhető-e a környezet? A lentebbi képeken látható az eredmény, s ez alapján elmondható, hogy még egy mobiltelefon is elegendő a fotók elkészítéséhez.

A tesztfotók elkészítésekor szándékosan nem használtam különleges beállításokat, azaz mindkét fényképezőgéppel csak kattintottam. A DSLR gépre szerelt objektív rövidebb gyújtótávolságú volt, mint a mobiltelefoné, így valamivel nagyobb látószöget fogott be a környezetből. A teleobjektívek használata mindenképpen kerülendő, hiszen ez esetben nem madarak fotózása a cél, hanem a pontjaink környezetének megörökítése!

Mit tegyél az elkészült fotókkal?

• Először is töltsd le a fényképezőgépről, s a könnyebb kezelhetőség és az utólagos kavarodás elkerülése végett nevezd át őket a következő módon: UTM négyzet kódja_dátum röviden (a fotó készítésének dátuma)_megfigyelési pont száma_égtáj magyar rövidítése (ékezet nélkül).jpg, azaz a példánknál maradva: EU51B4_130413_04_E.jpg, EU51B4_130413_04_K.jpg, EU51B4_130413_04_D.jpg és EU51B4_130413_04_N.jpg – Persze ez az átnevezés nem kötelező, de a saját számítógépeden maradó archívumod is rendezettebbé válik általa.
• Az eredeti képeket, ha azok nagy felbontásban készültek, kicsinyítsd le egy ésszerű méretre, úgy, hogy a fontos információk még felismerhetőek legyenek, de ne terheld a túl nagy mérettel feleslegesen az MMM adatbázis web-szerverét. Elegendő lesz, ha a képek szélesebb oldala 1200 vagy 1600 pixel méretű lesz, s a JPG kiterjesztésű fájl nem nagyobb, mint 1 Megabájt!
• Mivel az adatbázist ebben a pillanatban még nem készítettük fel a pontok 4 égtáj irányába készített fotóinak fogadására, ezért egyelőre várj a feltöltéssel! Ha ezt a fejlesztést megtettük, akkor az adatok feltöltésekor az űrlapokon látható lesz majd az új funkció.

Nem vesz el sok időt a fotók elkészítése?

Egy-egy pontnál a 4 fotó elkészítése néhány másodpercig tartott, s a fényképezőgép elővételétől az elrakásáig sem telt el több egy percnél.

Előző bejegyzésemben (Gólyafészkek és a Google Street View) írtam az alig 10 napja hazánkban is elérhető Google Street View szolgáltatásról, ami az MMM adatbázis áttekintő térképébe is beépült. Mivel a példáimban említett UTM négyzet MMM pontjai utakhoz közel találhatóak, ezért az érdekesség kedvéért az alábbiakban ezekről is mutatok Street View képeket. Ajánlom mindenkinek, akinek az MMM mintaterületein vannak olyan pontok, melyek utakhoz közel esnek. Különösen érdekes lehet olyan új négyzetek esetén, melyeket még korábban nem mértek fel, hiszen már az első bejárás előtt tehetnek egy virtuális kirándulást a számlálásra kijelölt pontoknál. :-) 

Az EU51B4 UTM négyzet 01-es MMM pontjának utcanézet képe a Google Maps beilleszthető verziójában: 

Nagyobb térképre váltás

Air Max 90 Fireflies