Hogyan MAP-ozzak az MMM négyzetemben?

A tavaszi MMM körlevélben felhívtuk a figyelmet a Madáratlasz Program (MAP) indulására, aminek lényegében része az MMM is, így már azzal is hozzájárultok a MAP sikeréhez, ha elvégzitek az MMM számlálásokat. Viszont jó lenne, ha a MAP felméréseket is elvégeznétek a négyzeteitekben! Ehhez adok néhány praktikus infót és válaszolok meg néhány felmerülő kérdést az alábbiakban. Ez a bejegyzés tehát elsősorban az MMM felmérőknek szól, de mindenkinek érdekes lehet, aki tervezi, hogy részt vállal a MAP idei felméréseiben.

Már egy hete (április 15.) elkezdődött a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) programunk első tavaszi számlálásának időszaka. Mivel az első hétvége éppen Húsvétra esett, így jó néhányan talán már el is végeztétek az első felmérést. (Bár a húsvéti időjárás sokfelé nem volt kegyes a madárszámlálókhoz.)

Néhányan pedig, amint azt jeleztétek, már MAP-oztatok is az MMM négyzetetekben. :-)

Ha már tanulmányoztad a Programismertetőt, akkor tudod, a MAP bejárások lényegében nem szólnak másról, mint arról, hogy egy területen sétálsz, kerékpározol, motorozol, esetleg autózol és – főként utóbbiak esetében – rendszeresen megállsz és megfigyeled a területen előforduló madarakat. Persze a legalkalmasabb, ha gyalog végzed a bejárást, hiszen így a sétád minden percében végezheted a megfigyelést. A megfigyeléseid alapján pedig minden észlelt faj esetében rögzíted a MAP terepnaplóba, hogy milyen valószínűséggel fészkelhet ott egy-egy előfordult madárfaj. Az esetek jelentős részében ennél többet nem is kell rögzítened egy madárfajról. Lényegében egy fajlistán rögzíted (a MAP terepnaplóban vagy, ha az nincs kéznél, akkor a letölthető adatlapon), hogy mit láttál/hallottál. Persze vannak még további részletek, melyeket nem árt ismerni (pl. fel kell jegyezned, hogy egy UTM négyzeten belül hol jártál, mikor és meddig tartott a megfigyelés, s a ritkább fészkelő fajok esetén azt is, hogy pontosabban hol és mennyien fordultak elő stb.).

Kell-e egyáltalán MAP bejárásokat végezni az MMM négyzetekben? Ha kell, akkor hogyan és mikor?

Rövid válasz: Igen, kell! – Lentebb hosszabban írok arról, hogy miként és mikor kell (lehet).

(Eddig egyébként csak egy felmérő jelezte, hogy ő úgy gondolta, az MMM négyzetekben nem szükséges a MAP bejárásokat is elvégezni.)

Ismerős dolgok

A MAP felmérései során számos olyan elemmel találkozhattok, amelyek az MMM felmérőknek ismerősök lesznek, s ez nem is véletlen. Az MMM elmúlt 15 évében bevált és működő, ráadásul mintegy 1000 felmérőnek ismerős dolgokat ésszerű volt a MAP-ban is alkalmazni.

Néhány ezek közül:

• 2.5*2.5 km-es UTM négyzetek – Ezeket már mindenki ismeri, hiszen az MMM felméréseinkben felmérendő megfigyelési pontok is egy-egy ilyen négyzeten belül helyezkednek el.
• Pontok – A MAP terepnaplóban (vagy adatlapon) meg kell adni, hogy egy adott napon, egy adott 2.5*2.5 km-es UTM-ben mely részeket jártuk be. A ritka- és telepesen költő fajok esetében azt is meg kell adni, hogy hol észleltük azok fészkelő helyeit (vagy a fészkelésre utaló jeleket). Mindkettőt az MMM-ben már megismert, lehetséges 25 megfigyelési ponthoz viszonyítva kell megadni, melyek, mint tudjuk, egymástól 500 m távolságra helyezkednek el. Ezek lényegében az UTM-et 25 egyenlő méretű (500*500 m-es) részre osztó kisebb négyzet középpontjában találhatóak. (Korábban, a 90’-es évek RTM kartonjain is hasonló módon kellett megadni az UTM-en belül felmért területet.)
• Fajfelismerési adatlap – Itt is ki kell majd tölteni a MAP adatbázisban a már ismert és az MMM-ben 15 éve használt „Fajfelismerési adatlapot”. Az adatok feldolgozásakor fontos tudnunk, hogy egy adott négyzetben nem észlelt fajok azért nem szerepelnek-e a „MAP terepnaplóban", mert valóban nem fordultak elő vagy esetleg azért, mert a felmérő bizonytalan volt egyes fajok azonosításában.
• Szélerősség – Amint azt az MMM-ben már megszoktuk, az időjárási körülmények közül a felmérés idejére jellemző szélerősséget a Beaufort-skála szerinti értékékkel kell megadni (az MMM esetében az egyes pontokon végzett 5 perces számlálásokra vonatkozóan). A különbség csak annyi, hogy a MAP esetében nem 5 percekre, hanem az adott négyzetben, az adott bejárás teljes idejére jellemző értéket adjuk meg (nem a legkisebb és nem is a legnagyobb széllökések értékét).

Két legyet egy csapásra

Tehát akkor hogyan és mikor MAP-ozzál az MMM négyzetedben? – Ha rám hallgatsz, akkor két legyet üthetsz egy csapással. De legalább másfelet. ;-)

A MAP felmérések során nem kell a négyzet minden részét bejárni, elegendő, ha az összes jellemző főbb élőhelyet érinti a bejárás útvonala (lehetőleg megfelelő arányban, ha pl. a négyzet 60%-a szántóföld, 20%-a erdő és 20 %-a település belterülete, akkor a bejárt útvonalunk is hasonló arányban érintse ezeket az élőhelyeket), s eközben 2-3 órát megfigyeléssel töltünk.

Ennek a kitételnek egy MMM felmérés általában megfelel, hiszen a 15 pont felkeresése során ennél jóval részletesebben bejárunk egy négyzetet (lásd az alábbi példa térképet). A négyzetben töltött idő pedig jóval több, mint 2-3 óra (ez nem baj, a lényeg, hogy adjuk meg a bejárás kezdetét, végét és a megfigyeléssel töltött időt).

Tehát a két MMM számlálás alkalmával egyúttal MAP-ozni is lehet, s ez még plusz időt sem vesz el tőled!

Na jó, talán néhány perccel tovább fog így tartani az adott napi terepmunka, mert egy-két alapvető információt és az észlelt fajok legerősebb FV kódját (fészkelési valószínűség) be kell írni a MAP terepnaplóba (vagy adatlapra). Az MMM pontokon és a pontok között észlelt fajokról kell tehát rögzíteni az adatokat. De a MAP keretében nem kell a gyakori fajokat megszámlálni, s nem kérjük semmi olyan adat rögzítését, amit ne tudnál az MMM munka mellett feljegyezni.

Mivel a MAP felmérés minimum 2 nappali bejárást kíván, ezért azt az MMM elvégzésével már teljesíted is.

Plusz feladat, ha egy négyzetet a MAP minimum követelményeinek megfelelően szeretnél felmérni, s ha van rá lehetőséged, akkor jó lenne elvégezni:

• Éjszakai felmérés legalább egy alkalommal – „Éjszakai felméréskor az adott négyzetben feltételezhetően előforduló fajok (baglyok, vízicsibék, haris, lappantyú) potenciális élőhelyeit járjuk be, s elsősorban a territórium-tartó egyedek hangja alapján jegyezzük fel az észleléseket. Ilyenkor hasznos és biztonságosabb lehet, ha nem egyedül, hanem a négyzetben dolgozó egyik társunkkal közösen végezzük a megfigyelést.” – Ezt az MMM négyzetedben május második felében vagy június elején elvégezheted.
• Külön bejárás ritka- vagy telepesen fészkelő fajok feltételezhető vagy ismert költése esetén – Ha a négyzetedben olyan fajok is költhetnek, melyeknek a pontosabb helyét és a párok számát is rögzíteni kell, akkor szükség lehet arra, hogy azok további látogatásokat tegyél az adott UTM-ben.

Ha a következő hétvégén tervezed az MMM számlálások elvégzését, akkor jelezd, hogy mielőbb postázzunk MAP terepnaplót! Másnap elvileg ott lesz, ha elsőbbségi küldeményként adjuk fel, s a Posta is úgy akarja. Ha mégsem kapnád meg időben, akkor jobb híján használhatod a letölthető és nyomtatható MAP adatlapot is.

Holnap egy újabb bejegyzéssel jelentkezem, melyben az eddig beérkezett kérdésekre válaszolok, ami után tovább tisztul a kép, s kiderül, hogy a MAP-ban szinte mindent lehet. ;-)

Addig is, ha még nem tettétek volna meg, olvassátok el a korábbi MAP híreket is!

Nike Shox Current 807