Működik a lázmérőnk?

Talán néhányan még emlékeznek a lázmérő hasonlatra* a 2002-ben megjelent kiadványunkból (Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000), amit azóta is gyakran használunk. Lényege, hogy a közösen végzett madárszámlálási programjaink a betegeknél használt lázmérőhöz hasonlóan tájékoztatnak a madárfajok állományainak és élőhelyeinek állapotáról, hogy szükség esetén orvosolni lehessen egyes problémákat.

Ahhoz, hogy a mi lázmérőnk hazánk területére vonatkozóan megbízható adatokat szolgáltasson, önkéntes megfigyelőinknek megfelelő időben, számban és térbeli eloszlásban terepen kell adatokat gyűjteniük. Az elmúlt két hónapban - a COVID-19 helyzet miatt - ez kérdéses volt, s ez a cikk afféle helyzetjelentés arról, amit az eddigi adataink alapján válaszolni tudunk a címben feltett kérdésre.

*Szép, T. és Nagy, K. (2002): Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 40 p. - Ebben a közel 20 éve megjelent kiadványban használtuk a bevezető mondatban említett lázmérő hasonlatot: "Egyre több olyan madárfajunk van, amely állományának mérete folytán mind veszélyeztetettebb helyzetbe kerül, és ezen fajok egyedszám változásának követése, monitorozása, a betegeknél használt lázmérőhöz hasonlóan, tájékoztat a faj hazai állományának állapotáról és időben figyelmeztethet a helyzet súlyosbodására. A lázmérőtől eltérően a madár monitoring nemcsak a bajt mutatja ki, hanem további igen fontos információkkal is szolgál a kedvezőtlen változások okairól."

Pontos választ ma még nem adhatunk, mivel az MMM felmérések most is javában zajlanak, de ami az on-line elérhető adatbázisainkból megtudható és ami az elmúlt hetekben a felmérőinkkel történt telefonos beszélgetésekből kiderült, abból már sejthető a válasz.

Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM)

A felmérőinknek küldött márciusi körlevelünkben már írtunk a COVID-19 helyzetről, és segítettük azokat, akiknek a terepi munka elvégzésével kapcsolatban kérdései merültek fel vagy igazolást igényeltek a kijárási korlátozás idejére. De így is csak reménykedhettünk, hogy önkénteseink többsége el tudja majd végezni az MMM első tavaszi számlálásait.

Amit április első felében (a felmérések előtt) és az első számlálási időszak kezdete (április 15.) óta tapasztaltunk, az okot adott a bizakodásra.

Sok felmérő jelezte telefonos beszélgetések során, hogy mindenképpen végigjárja a 15 ismerős megfigyelési pontját, illetve több olyan jelzés érkezett a néhány éve inaktív önkéntesektől, hogy rövidebb vagy hosszabb kihagyás után az idén újra számlálni fognak.

Szerencsére az MMM magányos műfaj, azaz nem csoportosan végezzük a terepi munkát, hanem egyedül, így a "social distancing" sem jelenthetett problémát.

Mivel az MMM első 12 évében nem volt még on-line elérhető adatbázisunk, így nem mindenki szokott még rá annak használatára. Ezért is van az, hogy a terepnaplók sok esetben több hónappal (néha közel egy évvel!) a felmérések után érkeznek be a Monitoring Központba, s kerülenk feldolgozásra. Áprilisban szinte jelentéktelen számban szokták feltölteni az első számlálásuk eredményeit, amint az látható a fenti ábrán is. Ez az idén megváltozott! Persze ez a 30 áprilisban feltöltött terepnapló még nem egy hatalmas mintaszám, s valószínűleg nem is a felmérések intenzitásának növekedését jelzik, hanem csak azt, hogy többet voltunk otthon, s volt időnk ezzel is bíbelődni.

Ami viszont talán 30 feltöltött terepnapló alapján is valószínű, hogy az idén először nem a hétvégék határozták meg az áprilisi MMM felméréseket.

A korábbi években számos alkalommal kellett a hétvégék alkalmatlan időjárása miatt néhány napot hosszabbítanunk egyik vagy mindkét számlálási időszakon.

Miért is voltak fontosak az MMM elmúlt 22 évében a hétvégék? 

• Az MMM felmérők jelentős része önkéntes, akiknek elsősorban a hétvégék alkalmasak a számlálások elvégzésére.
• Ha az időjárás nem megfelelő a hétvégéken, akkor nekik hiába van szélcsend a hétköznapokon.
• Emiatt alakult úgy, hogy a felmérések felét (49%) szombaton vagy vasárnap végezték el!

De az idén, ennek a furcsa otthonülős helyzetnek köszönhetően, sokaknak nem kellett a hétvégi jó időért imádkozni és várni a megfelelőre, hanem csak az időjárás előrejelzést böngésztük, s kinéztünk egy megfelelőnek tűnő napot, lehetett az hétköznap vagy hétvége, most kevésbé számított. 

Szóval egyelőre bizakodóak vagyunk, hogy a legfontosabb lázmérőnk működik.

Aki még nem végezte el az idei első tavaszi számlálást, azt arra bíztatjuk, hogy az időszak utolsó néhány napját használja ki, elvileg a hétvégén még az időjárás is velünk lesz! ;-)

A fenti interaktív ábrán kívül az MMM adatbázisban további 153 trend-grafikon
érhető el! MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madáratlasz Program (MAP)

A MAP egy másik "lázmérőnk", amiről írni kevesebbet kell, hiszen az a kezdetektől on-lne gyűjti az adatokat, s az adatbázisában számtalan interaktív térképen és grafikonon követketjük nyomon a működését. Az alábbi néhány animációt is csak az elmúlt két hónap szemléltetésére szúrtam be.

Ezek szerint sincs komolyabb visszaesés az előző évhez képest a MAP aktivitásában. :-)

A frekvencia grafikonokon továbbra is megbízhatóan követhetjük nyomon, hogy az
előző évekhez képest késtek vagy sem, a telelésből megérkező madárfajok állományai.

További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 2020.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és 
a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak
a füsti fecske előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló
információk (színezés). Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)

Az MME honlap Tudástárában, azon belül is a Magyarország madarai oldalakon az MMM
és a MAP friss eredményei továbbra is színesítik és gazdagítják az ott elérhető tartalmakat.
Ahogy a Madárgyűrűzési Központ Tringa adatbázisából származó friss adatok is!
 

Mindez azoknak köszönhető, akik ezekben a nehéz időkben is fáradhatatlanul gyűjtik és feltöltik a megfigyelési adataikat!

Köszönjük!