Google Street View

Sok száz felmérőhöz hasonlóan, január közepének hétvégéjén mi is elindultunk a telelő sasok számlálására. Hiszen ekkor zajlott országszerte a XII. Országos Sasszinkron, egészen pontosan január 16-18. között.

A hétvégén ismét* madárszámláló üzemmódra váltottam, igaz most nem volt hosszú hétvégénk, hanem igencsak rövid, köszönhetően annak, hogy szombaton le kellett dolgoznunk az előző hét lazulását. Talán sokan örülhettek, hogy egy nappal meghosszabbítottuk az MMM első számlálási időszakát, ami május 10-én járt volna le hivatalosan. Mivel dolgoztam, ezért szombaton reggel jómagam sem tudtam elvégezni a városi MMM négyzetem (EU51B4) első felmérését, de délután azért MAP-oztam egy jót, s vasárnap az MMM-et is abszolváltam. Miközben hajtottak a listák és űztek a felhők.

Röpke másfél nap alatt – már amikor alkalmas volt az időjárás – három UTM négyzetben is sikerült felméréseket végeznem. Erről írok néhány gondolatot az alábbiakban.

Nem újabb kütyükről írok, ahogy tettem azt a Madártávlat 2012. évi számaiban megjelent cikksorozatban (Modern eszközök a madármonitoring szolgálatában I – III.*). Most inkább arra, az elsőre talán furcsának tűnő jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, ami egyébként mindenkit „veszélyeztet”, ha bármilyen speciális témával foglalkozik. A madárszámlálás is ilyen, s ha az ember hosszabb ideje foglalkozik vele, akkor könnyen felfedezheti magán a jellegzetes tüneteket, azaz, hogy madárszámláló szemüvegen át nézi a világot. Amikor már a mindennapokban is észrevehető, hogy minden madarat megszámlálnál. Nem olyankor, amikor eleve felmérések miatt vagy terepen, s mondjuk MMM, RTM vagy vízimadár számlálást végzel, hanem amikor sétálsz az utcán, s egy épületen meglátsz néhány molnárfecske fészket vagy egy városi tóban récéket, vöcsköket, sirályokat látsz, s már jegyeznéd is fel a fészkeket, párokat, fajokat, egyedszámokat, korokat és ivarokat.

Tavaly nyáron nagy sikert aratott a Nógrád megyei új gólyakameránk, s bár a gólyák április elején megérkeztek Kazárra, de költésbe nem kezdtek. Május közepére biztossá vált, hogy a gólyacsalád életét idén ott nem tudjuk megmutatni az érdeklődő közönségnek. (Utoljára május 13-án volt egy magányos gólya a fészken.) Papp Ferenc kollégánk elintézte, hogy egy másik nógrádi fészekhez áthelyezhessük a kamerát, így 20-án leszerelték Kazáron, s másnap már fel is került a dejtári fészekhez.

15. éve végezzük országszerte ugyanazokkal a módszerekkel a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) tavaszi felméréseit. Már a kezdetekkor egyik fontos célja volt programunknak, hogy hosszú távon nyomon kövessük a főbb élőhely-típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján.

Ez a blogbejegyzés azoknak szól, akik az idei évben is elvégzik az MMM felméréseket! Sokan már túl is vannak az első tavaszi számláláson, hiszen április 15-től kezdődhettük el a munkát, s már csak egy hét van hátra a május 12-ei határidőig (az idén 2 nappal kitoltuk a határidőt).