madárszámlálás

Néhányan már megkérdezték, hogy képesek leszünk-e a hazánk területét lefedő sok-sok UTM négyzetet felmérni a Madáratlasz Program keretében? Mivel biztosan lesznek még olyanok, akikben jogosan felmerül ez a kérdés, ezért most kalkuláljunk, hogyan is néz ki a MAP időráfordítása.

Hamarosan véget ér a költési időszak a hosszú távú vonuló madárfajoknál is, s lassan már a nagy útra készülődnek. A gólyafiókák végleg elhagyják fészkeiket, ahová első kirepülésük után még hetekig visszatértek. A fecskék többsége túl van már a másodköltésen vagy éppen a napokban fognak kirepülni a második fészekaljak. Persze a később kezdők akár augusztus végéig is etethetik fiókáikat, a korán érkezők pedig belekezdhettek esetleg egy harmadik költésbe is (ami ritkán sikeres).

A második küldetés témája mi is lehetne, így a költési időszak vége és a hosszú vonulásra való készülődés idején, mint egy újabb fecskés feladat. Augusztus és szeptember hónapokban is lehet még fecskefészkeket számlálni (hiszen azok ott maradnak), s megfigyelni a gyülekező csapatokat.

Az első küldetés után itt a Keresd a madarat!* első találós feladata. Ezúttal is terepre kell menned, ha nem is egy ártéri szúnyogosba, de azért most is fel kell állnod a számítógép elől. Fehér gólyák és fecskék lesznek a főszereplők, s nem is akármilyenek, hanem a nagy átlagtól különbözőek.

Miért is különbözőek az átlagostól? Ez is kiderül a további részletekből.

A válasz két szempontból is érdekelhet bennünket. Egyrészt mostanában repültek ki az idei fészekaljak, s a fiatal sarlósfecskék és szüleik is hamarosan elhagyják a fészkelőhelyek környékét (több helyen el is hagyták már), így egy gyors számlálással képet kaphatunk, hogy jelenleg hol vannak még jelen a sarlósfecskék. Másrészt, sajnos általában is kevés információnk van arról, hogy hol és mennyi fordul elő ebből a madárfajból hazánkban. Persze tudjuk, hogy főként városaink magas épületekkel rendelkező részein fészkelnek a leggyakrabban, de csak kevés helyről vannak konkrét adataink.

A feladat tehát az, hogy a következő napokban a lehető legtöbb potenciális „sarlósfecskés” helyen végezzünk megfigyeléseket, s az adatok kerüljenek fel a Fecske és gyurgyalagfigyelő adatbázisba*. Egyúttal ez lesz a Keresd a madarat!** című projektünk 1. küldetése!

Nem újabb kütyükről írok, ahogy tettem azt a Madártávlat 2012. évi számaiban megjelent cikksorozatban (Modern eszközök a madármonitoring szolgálatában I – III.*). Most inkább arra, az elsőre talán furcsának tűnő jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, ami egyébként mindenkit „veszélyeztet”, ha bármilyen speciális témával foglalkozik. A madárszámlálás is ilyen, s ha az ember hosszabb ideje foglalkozik vele, akkor könnyen felfedezheti magán a jellegzetes tüneteket, azaz, hogy madárszámláló szemüvegen át nézi a világot. Amikor már a mindennapokban is észrevehető, hogy minden madarat megszámlálnál. Nem olyankor, amikor eleve felmérések miatt vagy terepen, s mondjuk MMM, RTM vagy vízimadár számlálást végzel, hanem amikor sétálsz az utcán, s egy épületen meglátsz néhány molnárfecske fészket vagy egy városi tóban récéket, vöcsköket, sirályokat látsz, s már jegyeznéd is fel a fészkeket, párokat, fajokat, egyedszámokat, korokat és ivarokat.