sarlósfecske

A rövid válasz az idei év MAP Prioritás anyaga szerint: a költési időszakban a ritka- és telepesen költő fajokat, a MAP 1-es terepnaplóban javasolt fajokat, sőt amikor csak lehetőségünk van rá, akkor a EuroBirdPortal fajlistáján szereplő fajokat is, sőt időnként akár minden madárfajt (lásd MAP - Prioritások 2018 / 2.).

Most ne elégedjünk meg ennyivel. Ebben a cikkben konkrétabb leszek, olyan példákkal, amelyek azokhoz is szólnak, akik az elmúlt években nem vagy csak alkalmanként kapcsolódtak be a Madáratlasz Program (MAP) felméréseibe, vagy kezdő madarászok, ezért nem is tudnának bekapcsolódni a "klasszikus fajlistázásba". Félretesszük azt a tényt is, hogy jó ideje már a költési időszakon kívül is gyűjtjük a fajlistákat.

Ezúttal koncentráljunk arra, hogy júliusban milyen adatokkal tudunk még hozzájárulni a 2020-ban megjelenő Madáratlasz könyvhöz, amihez az adatgyűjtést augusztus végén lezárjuk.

Az Őszi MAP Futamról szóló cikkben is említett EuroBirdPortal egyik fő célja, hogy bemutassa a madárfajok előfordulásának tér- és időbeli mintázatát, nagy felbontásban és európai léptékben (szezonális eloszlások változásai, vonulási mintázatok, fenológia stb.) és kövesse azok változásait.

A MAP adatbázisban a [Fajok előfordulási gyakorisága] oldal grafikonos térképei is ezt mutatják be hazai viszonylatban. A grafikonok heti adatai akkor igazán reprezentatívak, ha megfelelő számban és térbeli eloszlásban vannak feltöltött adatok az érintett hetekből.

Ebben a cikkben fent említett grafikonos térképekből válogattam néhány olyat, amelyek a korán elvonuló és/vagy a költésük után "rejtőzködő" fajok előfordulási adatait mutatják be.

Közel két hete nem jelentkeztem itt a blogon. Eltűntem, mint szürke szamár a ködben, de valójában az Yvette* okozta szürkeség vetett vissza. Egyrészt amíg itt tartózkodott nem nagyon volt alkalmas az időjárás a madárszámlálásra, másrészt sajnos bőven adott munkát a megmaradt szabadidőmben is. (Terepi felmérésekre nekem is csak a szabadidőmben, főként a hétvégeken adódik alkalmam.)

A munka ünnepe a madarászoknak jó alkalom arra is*, hogy elvégezzék az éppen aktuális felméréseket. Különösen szeretjük az olyan május elsejéket, melyeknek köszönhetően 4 napos hosszú hétvégénk van.

A válasz két szempontból is érdekelhet bennünket. Egyrészt mostanában repültek ki az idei fészekaljak, s a fiatal sarlósfecskék és szüleik is hamarosan elhagyják a fészkelőhelyek környékét (több helyen el is hagyták már), így egy gyors számlálással képet kaphatunk, hogy jelenleg hol vannak még jelen a sarlósfecskék. Másrészt, sajnos általában is kevés információnk van arról, hogy hol és mennyi fordul elő ebből a madárfajból hazánkban. Persze tudjuk, hogy főként városaink magas épületekkel rendelkező részein fészkelnek a leggyakrabban, de csak kevés helyről vannak konkrét adataink.

A feladat tehát az, hogy a következő napokban a lehető legtöbb potenciális „sarlósfecskés” helyen végezzünk megfigyeléseket, s az adatok kerüljenek fel a Fecske és gyurgyalagfigyelő adatbázisba*. Egyúttal ez lesz a Keresd a madarat!** című projektünk 1. küldetése!